5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogyha egy tüzelőanyag-kiskereskedelemmel (ÖVTJ’24 – 477812) foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó, ha akár csak egyetlen számlát is kiállít egy adóalany (legyen az akár egy gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet vagy egyéni vállalkozó) felé, akkor elveszti a 90%-os költséghányadát, és az üzleti év elejétől visszaesik a 45%-os költséghányadsávba?

Kérdés: Adott egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő asztalos kft. 2025-ben 2025. 11. 21-én volt az utolsó árbevétele, a következő árbevétel számlája 2026. 02. 24-i keltezésű. Mivel a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók a mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél, miként kell megállapítani a 2025. 11. 21. után vett anyagokból elkezdett befejezetlen munkák értékét, és azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A számlavezető banknál vezetett eurószámlán lévő euróból a cég annak egy részét leköti, emiatt a lekötött összeget egy másik bankszámlára átvezeti. Hogyan történik ennek a könyvelése, keletkezik-e árfolyam-különbözet? A lekötött euróra jutó kamatot mikor kell könyvelni és milyen árfolyamon, ha a lekötés megszüntetésekor történik a kamat fizetése? Mi van akkor, ha az egyik euróbankszámlát az egyik bankban, a másik euróbankszámlát a másikban vezeti, és az euró lekötése a másik bankhoz történő átutalás után valósul meg?

Kérdés: A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?

Kérdés: 2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Kérdés: Árut rendelek külföldről továbbértékesítés céljából, a rendelés összege 50.000 euró. Kapok róla pro forma számlát, ami 25.000 euró. Úgy tudom, hogy ezt az utalás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Ezt az előleget a devizaszámláról teljesítem. Ekkor össze kell vetnem a devizabetét árfolyamával, és így fog keletkezni különbözet, amit le kell könyvelnem? Amikor megkapom a végszámlát, és beszámítom az előleget, csökkentem a szállítói kötelezettséget, de még nem utalom a fennmaradó összeget (amit az elszámolási betétszámláról utalnék), akkor kötelezettségként a számla szerinti teljesítés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon vezetem fel a nyilvántartásba. Már akkor is el kell számolnom az árfolyam-különbözetet erre a két árfolyamra, vagy csak akkor, amikor az utalás megtörténik? Tehát, hogyan alakul a könyvelés és a számok, ha az átutalt előleg árfolyama 360 Ft/euró, a végszámla rögzítése napján utalás nélkül 365 Ft/euró, a fennmaradó összeg az utalás napján 367 Ft/euró eladási árfolyamon, 364 Ft/euró MNB-árfolyamon?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)

Kérdés:

Cégünk határidős ügyleteket köt (CO₂-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?