4991 cikk rendezése:
131. cikk / 4991 Energiamegtakarítás számviteli kezelése
Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
132. cikk / 4991 Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?
133. cikk / 4991 Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása
Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
134. cikk / 4991 Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel
Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
135. cikk / 4991 Visszaváltási díj áfatartalma az áfabevallásban
Kérdés: A kötelezően visszaváltási díjas (DRS) termékek visszaváltási díjának 0% az áfatartalma. Ezt a tételt hogyan kell kezelni az áfában, fel kell-e tüntetni valahol az áfabevallásban?
136. cikk / 4991 Visszaváltási díj jelölése a pénztárgépben
Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A kérdésem az, hogy a pénztárgépben nekem is külön gyűjtőt kell létrehozni a kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítése esetén a visszaváltási díj jelölésére a nyugtán, vagy elég, ha egy összegben rögzítem az árat a pénztárgépben?
137. cikk / 4991 Bankkártyával fizetett taxiszolgáltatás elszámolása
Kérdés: A cég rendszeresen taxiszolgáltatást vesz igénybe a taxitársasággal alvállalkozói szerződésben álló egyéni vállalkozó taxistól. A taxiszolgáltatás kifizetése azonnal bankkártyával történik, a pénzt a taxitársaság kapja meg, nem az egyéni vállalkozó. Erről a társaság havonta küld egyrészt egy összesítőt a teljes havi pénzforgalmi elszámolásról és az ezekhez tartozó egyes utazásokról (honnan hová – mikor mennyi Ft-ért). A havi kb. 30-50 db taxiszolgáltatásról szóló számlákat egyesével külön-külön az utakról a különböző egyéni vállalkozó küldi meg. Mivel a taxiszolgáltatás áfája nem helyezhető levonásba (ezért az áfabevallás M lapján meg sem jelennek ezek a számlák, tehát nem szükséges a taxis adószáma sem), és mivel mindegyik számla könyvelése ugyanarra a főkönyvi számlaszámra történik, lehetséges-e, hogy a taxitársaságtól kapott összesítő szerint egy összegben kerül könyvelésre a havi taxiköltség, nem pedig egyesével az egyéni vállalkozó különböző számlája?
138. cikk / 4991 Bankkártyával kapott borravaló elkülönített kezelése
Kérdés:
Éttermi vendéglátással foglalkozó cég bankkártyával kapott borravaló-kezelésével kapcsolatos a
A cég a bankkártyás fizetések alkalmával kapott borravalót a bankkártyás terminálon külön TIP-gyűjtőbe üti fel, így a pénztárgépbe nem kerül felütésre a bankkártyás borravaló. A cég egy külön pénzkazettába elkülönített készpénzt, a nap végén a pincérek megbízottja a bankkártyás zárószalagon lévő TIP- (borravaló) összeget kiveszi az elkülönített pénzkazettából, kiadási pénztárbizonylatot ír róla, majd a borravalót a pincérek szétosztják maguk között. A munkáltatónak nincs rálátása a szétosztásra (a készpénzes borravalóhoz kerül át az így felvett összeg, amivel saját maguk rendelkeznek a munkavállalók). A borravaló-kezelésről külön szabályzat kerül kibocsátásra, melyben ez az eset is leírásra kerül. A fent leírt esetben a bankkártyás borravaló egyrészt lehet a cégnek nem bevétele, illetve lehet-e járulékmentes, mint az elkülönítetten kezelt készpénzes borravaló? Amennyiben ez így megfelelő, a könyvelési tételeit is kérném megírni.
139. cikk / 4991 Borravaló utalással
Kérdés: Kisadózó taxis egyéni vállalkozó egy taxiszolgáltató társaság rendszerét használja. Az utasok kizárólag a társaság applikációjában regisztrált bankkártyával tudnak fizetni. A fuvardíjról az ügyfél kérésének megfelelően pénztárgépi nyugtát vagy számlát állít ki. Az utas a rendszeren keresztül az utazás befejezése után 30 napig tud borravalót adni. A sofőr a kapott borravalóról nem kap külön értesítést, azt saját maga tudja kigyűjteni. Hogyan történjen az utólag kapott borravaló szabályos bizonylatolása? Megfelelő-e az az eljárás, ha nap végén kigyűjti, és egy nyugtán (akár tételenként) beüti a pénztárgépbe?
140. cikk / 4991 Óraadó tanár számlája
Kérdés: Óraadó tanár az egy hónap alatt leadott órákról teljesítésigazolást követően állítaná ki a számláját a következő hónap elején.
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?
