Szakmai rendezvény díjának könyvelése

Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján a szakmai rendezvényen való részvétel, ha annak költségeit a kft. viseli, egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ezért a konferencia részvételi díját személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Vármegyebérlet főállású beltag részére

Kérdés:

Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?

Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadót érintő részÁlláspontunk szerint a főállású beltag részére nem adható adómentesen az üzleti célú utazásokra költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet. A főállású beltag utazása hivatali, üzleti utazásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] A társaság megalapítása előtt a két magánszemély 15 darab szoftverelemet készített, amelyek használati jogát értékesítették. Az értékesítésből származó árbevétel a magánszemélyek bevétele volt. Feltételezzük, hogy az ezen bevétel alapján megállapított jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Cég dolgozói részére szervizszolgáltatás

Kérdés:

Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Részlet a válaszából: […] Ha a cég a dolgozóinak a saját autójuk javíttatási költségének egy részét átvállalja oly módon, hogy a biztosítós javítások biztosító által nem térített részét, vagy annak egy részét (önrész, avulás) „visszatéríti”, amelyet a dolgozóknak így nem kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Termőföld vásárlására nyújtott támogatás könyvelése

Kérdés: Társas vállalkozásunk (kft.) 30 millió forint támogatást szeretne nyújtani 25%-ot birtokló tagjának termőföld vásárlására az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.37/d. pontja alapján. A feltételek azonosak a törvényben meghatározottakkal. A kft.-nél a gazdasági eseményt pontosan hova és hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.37/d. pontja szerinti támogatás az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesen a tagnak nyújtott támogatás. Az ilyen támogatás a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartozik, és azt indokolt a munkavállalóknak, tagoknak fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Ügyvezető baleset-biztosításának elszámolása

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján nem derül ki egyértelműen, hogy az ügyvezetőre megkötött biztosítás részleteiben milyen tartalmú, így a kérdést csak általánosságban lehet megválaszolni.A vállalkozás – mint szerződő – által a magánszemély (ügyvezető) javára kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Helyi adó számításánál alkalmazható módszer

Kérdés:

Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] 1. módszer: Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer esetén a székhelyre kizárólag az ügyvezető bérét, járulékait vesszük figyelembe, majd az összes többi bért + járulékot a „B” városnál. „C” város esetében nulla. Eszközérték-arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés:

A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Részlet a válaszából: […] Ha a cég ügyvezetője a saját személygépkocsija használatáról nem ad kilométer-elszámolást, és év végén az adóbevalláshoz sem akar útnyilvántartást készíteni, akkor az 500 km-nek megfelelő átalányösszeg (az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Partnertalálkozón adott saját gyártású termék

Kérdés:

Partnertalálkozó keretében adott saját gyártású termék adózása hogyan alakul, ha az adott terméket meglevő és jövőbeni üzleti partner is kaphatja, egyéni vállalkozók is, magánszemélyek is, akik még egyáltalán nem vásároltak tőlünk. Az átadott termék az adott termék legkisebb kiszerelése. A szokásos bruttó piaci ára ennek a kiszerelésnek 5000 Ft alatti. Ilyenkor a rendezvényen átadott termék minősülhet-e árumintaként szja szempontjából adómentesnek? Áfa szempontjából pedig szintén adómentesnek? Tao-tv. alapján elismert költségnek? Hogyan alakul a teljes adózása?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14. pont b) alpontja alapján áruminta esetében az adómentesség feltétele, hogy az üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából történjen a termék juttatása. Árumintának minősül a képviselt termék olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Lakossági ösztönző adózása

Kérdés:

A MOHU alvállalkozója ösztönzőt fizet a lakosságnak a hulladék leadásának ellentételezésére. Az alvállalkozónak megtéríti a MOHU az ösztönzőt, amelyről később teljesítési igazolást állít ki. Kell-e számviteli bizonylatot kiállítania az alvállalkozónak a teljesítési igazolásra? Hogyan kerül könyvelésre? A lakossági ösztönző adózása hogyan alakul [gondolok itt az Szja-tv. 58. § (10) bekezdés 1. melléklet 7.46. pontjára, fémhulladék esetében]:
– amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
– illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?

Részlet a válaszából: […] Ha a lakosság hulladékleadásának ellentételezésére ösztönzőt fizetnek, tehát nem a hulladék eladásából származó jövedelmet fizetik ki, akkor fémhulladék esetében is az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.46. pontja szerinti adómentességi szabály alkalmazható. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
1
2
3
64