Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére elszámolhatók-e különböző költségek?

Kérdés: Az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján
a) elszámolható-e az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a szervezett túrák és táborok résztvevőinek biztosít szállást), és a használatából eredően keletkezik-e szja-vonzata a kifizető részéről, ha azt a túrán, ill. táborban részt vevőknek ingyenesen biztosítja?
b) Többnapos túrák esetén a résztvevőknek az egyesület adómentesen kifizetheti-e a felmerült utazási (pl. buszbérlés), szállás és étkezési költséget (a túrára jelentkezők által fizetendő részvételi díj az utazás, szállás és étkezés költségét tartalmazza)? A felmerült költségeket személyi jellegű ráfordításként vagy igénybe vett szolgáltatásként könyveljük?
c) Ha a túrák vagy táborok szervezése esetén említett utazási, szállás és étkezési költséget az egyesület a részvételi díjban nem – vagy nem az általa kifizetett teljes összeget – hárítja tovább? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
d) Elszámolható-e az egyesület által összeállított program részeként a borkóstolón való részvétel díja?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az egyesület létesítő okiratában a cél szerinti tevékenységként a természetjárás, túraszervezés is szerepel, így az egyesület által kifizetett és a nevére szóló számla alapján elszámolható az egyesület által bérelt nyaraló éves díja (a nyaraló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Mobilhálózat telepítésének minősítése

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy sem a mobilhálózat kiépítése, sem a szervergép a kft. könyveiben nem szerepelhet, mivel privát (magán-) célokat fog szolgálni. A kft. természetesen a hálózat működtetéséért sem fizethet szolgáltatói díjat. Ha fizet, akkor azt a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Erdőkezelő könyvelési feladatai

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásához a számviteli törvény előírásain túl a törvény 68/E. § (2)–(6) bekezdéseinek előírásait is figyelembe kell venni. A törvény előírása szerint az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Szállásról a magánszemély nevére szóló számla

Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] Az érdemi válaszhoz a kérdésben leírtakat pontosítani kellene. Az alvállalkozó szállásköltségét miért a kft. kívánja elszámolni?Az alvállalkozó társaság vagy egyéni vállalkozó?Az alvállalkozó vette igénybe – feltételezhetően – külföldön a szállást, ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?

Kérdés: Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 4.37. b) pontja szerint adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Hallgatási díj elszámolása

Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás teljesítéséért fizetett ellenértéket általában hallgatási díjnak nevezik. A hallgatási díj a munkaszerződésben rögzített, olyan címen fizetett juttatás, amellyel a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmében a volt dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Ingatlan értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. a munkavállaló tartozását egy összegben, vagy ha 10 év alatt évenként tetszés szerinti ütemezésben engedi el, ugyanaz az elszámolás és az adózási következmény, amely a következő. A munkavállaló tartozásának az elengedése a kft. oldaláról behajthatatlannak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Szakmai rendezvény díjának könyvelése

Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján a szakmai rendezvényen való részvétel, ha annak költségeit a kft. viseli, egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ezért a konferencia részvételi díját személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Vármegyebérlet főállású beltag részére

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadót érintő részÁlláspontunk szerint a főállású beltag részére nem adható adómentesen az üzleti célú utazásokra költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet. A főállású beltag utazása hivatali, üzleti utazásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] A társaság megalapítása előtt a két magánszemély 15 darab szoftverelemet készített, amelyek használati jogát értékesítették. Az értékesítésből származó árbevétel a magánszemélyek bevétele volt. Feltételezzük, hogy az ezen bevétel alapján megállapított jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.
1
2
3
64