643 talált cikk a személyi jellegű kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.

Kérdés: Társaságunk alvállalkozó bevonásával helikopteres növényvédőszer-permetezést végzett. Az alvállalkozói szerződésben a megrendelő kötelezettségei között napi egyszeri meleg étkezés biztosítása szerepel az alvállalkozó részére. Az étkezésekről a vendéglátóhely által kiállított számlán feltüntették azt, hogy permetezéshez kapcsolódó ebéd. Ebben az esetben az alvállalkozói díj részének tekinthető-e az étkezés (ugyanúgy, mint a permetezéshez biztosított növényvédő szer), és az a természetbeni juttatások utáni járulék alól mentes?

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?