Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Fennáll-e az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely szerinti településen akkor, ha az csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezető lakása), a kereskedelmi tevékenység végzése a boltban, a telephely szerinti településen folyik? Meg kell-e osztani az adóalapot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:      

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatás: rendezvény

Kérdés: Természetbeni juttatásnak, vagy térítés nélküli eszközátadásnak minősül egy oktatási intézmény rendezvényének támogatása saját termék térítés nélküli átadásával?
Részlet a válaszából: […] Ez attól függ, hogy a támogatást az oktatási intézmény számára nyújtja-e a vállalkozás, vagy közvetlenül a magánszemélyeknek juttatja. Az első esetben térítés nélküli eszközátadásról van szó, amit a könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordításként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Társaságunk évente karácsonyi partit rendez munkavállalói részére. Itt a rendezvényszervezéstől a terembérleten át az étel-, italfogyasztásig, az előadóművészek díjazásáig, ajándékokig minden felmerül. Hasonló módon újévi koncertet szervezünk üzleti partnereink részére is. Milyen adóterhei vannak e rendezvényeknek?
Részlet a válaszából: […] A reprezentációs költség fogalmát Tao-tv. 4. §-ának 31. pontja határozza meg. E szerint "reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék:    

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék:      

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a vállalkozás üzemi konyhát tart fenn és az étkezésért felszámított díj kevesebb, mint a közvetlen költségek együttes összege, akkor a különbözet az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján természetbeni juttatásnak minősül, személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék:    

Védőital könyvelése

Kérdés: 2001-ben hova kell könyvelni a védőitalt?
Részlet a válaszából: […]

A védőételt, a védőitalt 2001-ben is anyagköltségként kell elszámolni, nem tartozik a személyi jellegű egyéb kifizetések közé.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
Kapcsolódó címkék:    

Egyes adónemek könyvelése

Kérdés: Miként kell könyvelni a kommunális adót, a rehabilitációs hozzájárulást, a turisztikai hozzájárulást, a kulturális járulékot és a játékadót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 79. §-ának (4) bekezdése szerint a bérjárulékok között kell mindazokat a járulékokat elszámolni, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Így a kérdésben felsoroltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
Kapcsolódó címkék:          

Iparűzésiadó-kötelezettség megosztása a telephelyek között

Kérdés: A vezetékes (nyomvonalas) létesítményhez kötött szolgáltatást nyújtó vállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége fennáll-e minden olyan településen, ahol a szolgáltatást igénybe veszik?
Részlet a válaszából: […] Az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely, telephely létéhez kötődik, a Htv. pedig példálózó felsorolást ad azon üzleti létesítményekre, amelyek megfelelnek a telephely fogalmának. Azt a tényt tehát, hogy egy adott vállalkozás esetében mely üzleti létesítmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
63
64
65