Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja alapján üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Rendezvényszervezés költségei

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft.-nél az igénybe vett szolgáltatásokat, vásárolt termékeket – ha azokat tételesen nem számlázza tovább – a rendezvényszervezés érdekében felmerült költségként kell (elsődlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatai a könyvviteli nyilvántartásokban a valóságnak megfelelően, pénz­eszközök esetén a pénzmozgással egyidejűleg rögzítésre kerüljenek. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Alvállalkozó számára biztosított étkezés

Kérdés: Társaságunk alvállalkozó bevonásával helikopteres növényvédőszer-permetezést végzett. Az alvállalkozói szerződésben a megrendelő kötelezettségei között napi egyszeri meleg étkezés biztosítása szerepel az alvállalkozó részére. Az étkezésekről a vendéglátóhely által kiállított számlán feltüntették azt, hogy permetezéshez kapcsolódó ebéd. Ebben az esetben az alvállalkozói díj részének tekinthető-e az étkezés (ugyanúgy, mint a permetezéshez biztosított növényvédő szer), és az a természetbeni juttatások utáni járulék alól mentes?
Részlet a válaszából: […] Az "alvállalkozót" különböző tevékenységekhez kapcsoltan használják (a Ptk. szerint csak az építési-szerelési munkáknál lehet), a kérdésben leírt eset a válasz­adó számára elképzelhetetlen alvállalkozóként.A kérdés szerint a megrendelő kötelezettsége a napi egyszeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Számlázott összegnél kisebb összegű kifizetés

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, problémát jelent!A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelménye, hogy csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet a könyvviteli nyilvántartásokban adatokat rögzíteni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál elsősorban az üzletpolitikai célú árengedménynek az Áfa-tv. 71. és 77. §-ában megfogalmazott követelményeire, továbbá magánszemély vevők esetében az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában megfogalmazottakra kell figyelemmel lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Ajándéksorsoláson nyert utazás

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a gazdasági esemény 2011-ben volt, a kérdező mégis jelen időben fogalmaz. Természetesen a válaszban leírtakat már 2011-ben könyvelni kellett, az adókat is 2011-ben be kellett vallani. Menjünk időrendi sorrendben!Amikor a kft. megnyerte a kétszemélyes utat, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szabályos vagy nem szabályos voltának a megítéléséhez hiányzik az elszámolás bizonylata és az elszámolás módja. Nem elegendő az, hogy a munkabéréből levonják.Feltételezzük, a munkaszerződésben (kollektív szerződésben) rögzítették azt, hogy a még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Helyi iparűzési adó eltérő mértékkel

Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 40. §-ának (1) bekezdése az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határát határozza meg. Ebből az következik, hogy annál kisebb mértékű (akár nulla százalék) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Reprezentáció vagy nem reprezentáció

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
Részlet a válaszából: […] A rövidített kérdésből is következik, hogy a szakmai, üzleti konferencián felmerülő költségeknek csak egy része minősül reprezentációnak.Az Szja-tv. szerint reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
1
25
26
27
64