3817 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Kérdés: Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésére. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.

Kérdés: A jogszabály lehetővé teszi a bérpótlékok egy részének alapbérbe történő beépítését. A kérdésem a következő: megfelel-e az előírásoknak, ha úgy teszünk eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelménynek, hogy egy dolgozó bére a műszakpótlékkal együtt éri csak el a mindenkori minimálbér összegét?

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-ével történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít a megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére? Lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést mint rendezvényszervezést?

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?