3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.

Kérdés: Az alábbi ügyletek áfateljesítési dátumának meghatározásában kérem az iránymutatást:
A) Az eredeti számlát módosító számlák időszakonkénti elszámolás esetében: A felek az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése értelmében időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg (munkagépek bérleti díja). Hogyan kell helyesen eljárni, az áfateljesítés dátumát meghatározni az alábbi esetekben?
1. Az eredeti számla érvénytelenítése esetén.
2. Az eredeti számla pozitív irányú módosítása esetén.
3. Az eredeti számla negatív irányú módosítása esetén.
B) Kapott előleg (egyenes áfás; fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében) módosítása esetében: Hogyan kell helyesen meghatározni a módosító (jóváíró [1. eset]/érvénytelenítő [2. eset]) előlegszámla áfateljesítési dátumát, amennyiben a szolgáltatásnyújtás esetén a szerződés módosulása (1. eset)/megszűnése (2. eset) miatt részben (1. eset) vagy egészében visszatérítendő (2. eset) a kapott előleg összege?

Kérdés: Cégünk egyik társvállalata PLN-ben értékesít. A cégcsoport szeretné az ebből felmerülő kockázatot minimalizálni. Így swap/forward ügyletet kötni PLN/EUR-ra, ami azonban csak a cégünkön keresztül tud történni a banki szerződések következtében. Cégünk HUF-ban vezeti a könyveit. A cégcsoport tervei szerint cégünk ezt úgy oldaná meg, hogy B2B trade keretében pontosan ugyanazon az árfolyamon, amelyen az ügyletkötés történt, azon adná tovább a lengyel vállalatnak. Számvitelileg ezt hogyan kellene kezelnünk?

Kérdés: A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Gépjárműadó átvállalásának könyvelése mikrovállalkozás esetén. A bérlő átvállalta a gépkocsi fenntartási költségeit, kifizette a gépjárműadót is. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a gépjárműadót? Az előírást könyvelhetem 86-46 tételként? A kifizetést hogyan könyveljem mikrovállalkozás esetén? Úgy tudom, ott az elhatárolás nem használható.

Kérdés: Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységet lát el: sport, rehabilitáció, korai fejlesztés, szálloda, vendéglátás. Korai Fejlesztő Központunkban dolgozó kollégák közül mindenkinek egészségügyi szolgálati szerződése van, azonban az irodán dolgozók, tekintettel arra, hogy többféle tevékenységi körhöz is tartozik a munkájuk, heti 20 órás egészségügyi és heti 20 órás sima, Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkeznek. Őket 2 főnek kell tekinteni? A beszámolóban az SZT. szerinti átlagos statisztikai létszámot kell szerepeltetni, amely szerint a havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatott 1 főnek számít. A társaság teljes létszámának kb. 10%-át érinti ez a kérdés, így nagyon nem mindegy, hogy egyazon embert 1 vagy 2 főnek kell tekinteni a beszámolónkban.

Kérdés: Egy kkt. szeretne átalakulni kft. társasági formára. Milyen lehetősége van erre a legegyszerűbb módon? A szakirodalomban több lehetőség ígérkezik. Kérem, hogy válaszukban jelöljék meg a törvényi hivatkozást is.

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?