3403 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság (kft.) működési támogatást kap jogcím nélkül, általános működésre, amit adott tevékenységre kapcsolatosan tudja felhasználni, tehát a támogató nem köti ki, hogy az általa adott támogatást mire lehet felhasználni konkrétan, csak azt, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódóan felmerült tételekre. A számviteli törvény az így kapott összegeket véglegesen kapott pénzeszköznek minősíti, amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján a pénzügyi rendezéskor (befolyáskor) kell egyéb bevételként elszámolni. Ezt a bevételt azonban nem lehet időbelileg elhatárolni, mivel az szabad felhasználású, azaz nem konkrét eszközbeszerzésre vagy költségráfordításra kapta a kft. Jól gondoljuk, hogy ha az adott kft. kapott 100 egység működési támogatást, amelyből 70-et felmerült költségekre használ fel, és 30-ból tárgyi eszközöket szerez be, akkor nem kell a 30 egységet halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolással elhatárolni, és a támogatási intenzitással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegnek megfelelően visszavezetni a későbbi üzleti évben az egyéb bevételek közé? Azt csak és kizárólag akkor kellene, ha az adott támogatási szerződésben szerepelne, hogy mekkora részt kapott a kft. felhalmozási célra, és akkor már a támogatás nem jogcím nélküli támogatás lenne?

Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?

Kérdés: Társaságunk jelentős volumenű felújítást végzett gépsorán. A felújítást a gépsort gyártó német vállalat szerelői végezték telephelyünkön több héten át. A felújításra vonatkozó árajánlatban a szerelők szállásköltségére vonatkozó összeg nagysága miatt abban állapodtunk meg, hogy azt társaságunk fizeti, jelentős összeget megtakarítva ezáltal. A szállásköltséget, ami a szálloda árajánlata szerint svédasztalos reggelit is tartalmaz, elszámolhatjuk-e reprezentációs költségként, vagy a felújítás részeként rá kell aktiválnunk a felújított gépsorra a szolgáltatást végző német vállalat egyéb, a felújításhoz közvetlenül kapcsolódó számláival együtt?

Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?

Kérdés: Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelőtevékenységet végez. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt energia kb. 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezettsége megtalálható. Ez alapján a kiépített tetőszerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása véleményünk szerint az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel, mert a megtermelt villamos energia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?

Kérdés: Adott egy cukrászüzem, amelynek a viszonteladók (éttermek, pizzéria) leadják a megrendelést. A cukrászüzem legyártja a megrendelt süteményeket, szállítólevéllel átadja, és mivel havi elszámolásban állapodtak meg a viszonteladókkal, így az időszakos ügyeletről gyűjtőszámlát állít ki a szabályoknak megfelelően.
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási költség átterhelésének áfáját ugyanúgy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként szükséges a számlán feltüntetni és a bevallásban szerepeltetni? Az A60-as bevallásban így ez a szolgáltatási díj is a 01-es betétlapon feltüntetett termékértékesítések értékében jelenik meg?