Panzió átalakítása lakássá – értékesítés, áfa

Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
Részlet a válaszából: […] ...§-a úgy rendelkezik, hogy azt abban a mértékben lehet gyakorolni, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Számla könyvelése

Kérdés: A társaság az általa végzett szolgáltatásról számlát bocsátott ki. A számla adatai: a számla kelte: 2024. január, az áfateljesítés kelte: 2024. január, fizetési határidő: 2024. január, a számlázási időszak: 2023. január. A számla áfát tartalmaz. A fenti számlát a főkönyvi könyvelésben vevőkövetelésként kell-e könyvelni az árbevétellel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, vagy a bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az árbevétellel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben? A társaság által befogadott azonos tartalmú számla esetében a számlát szállítói tartozásként kell-e könyvelni a költséggel és egyéb rövid lejáratú követeléssel szemben, vagy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a számlázással kapcsolatos legfontosabb kritériumot nem tartalmazza, azt, hogy melyik hónapban volt a szolgáltatás teljesítése! Ha a számlázási időszak volt a végzett szolgáltatás teljesítésének időszaka, akkor a társaság megsértette az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Telek és épített raktárbázis értékesítése

Kérdés: Adott egy „X” cég, amely 2022. év elején 200 M Ft-os ingatlannal (telekkel) rendelkezett, amit a 12. számlacsoportban mutatott ki. 2022. év folyamán megrendelést kapott „Y” cégtől ezen telken történő raktárbázis létrehozására és annak „Y” cég részére történő értékesítésére. A projekt végét 2023. 11. 30-ban határozták meg. Mindezek alapján „X” cég a 2022. évi beszámolójában a telek és az eddig végzett munkák értékét a 2. számlaosztályban, a készletek között mutatta ki. 2023. év közepén „Y” cégben, a megrendelőben felvetődött, hogy a háborús helyzet és a többletköltségek miatt mégsem veszi meg az ingatlant. Ezen információk alapján 2023. év közben az ingatlan értékét és a projekt költségeit a 16. számlacsoportba vezette. 2023. év végén azonban az ingatlan (tehát a telek és a teljes elkészült projekt) eladásra került az „Y” cég részére, amit azonban az „X” cég tárgyieszköz-eladásként könyvelt, egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érintve. „X” cég eljárása számvitelileg helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell.A raktárbázis létrehozásával kapcsolatosan végzett munkák költségeit, ha azokat külső vállalkozó végezte, akkor vásárolt szolgáltatásként, ha azokat „X” cég munkavállalói végezték, akkor a saját termelésű készletek között kellett már a kezdetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás továbbműködése költségvetési szervként

Kérdés:

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?

Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/B. § (7) bekezdésében az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleti hivatkozás a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet alkalmazását jelenti.A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Egycélú vásárlási utalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk saját, egycélú vásárlási utalvány kibocsátását, értékesítését és beváltását tervezi. Az utalványt csak és kizárólag az általunk értékesített termékekre lehet kibocsátani, és áfa szempontjából is csak 27%-os áfatartalmú termékeink vannak. Számviteli, adóügyi szempontból hogyan kell helyesen kezelni a kibocsátás, az értékesítés és a bevallás folyamatát?
Részlet a válaszából: […] ...alatt minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését, az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az Áfa-tv. előírásából az következik, hogy az egycélú utalványok kibocsátása, legyártása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Göngyöleg visszaváltásakor helyesbítő számla helyett utalvány

Kérdés: Az általam könyvelt étterem italokat vásárolt, a számlán szerepelt göngyöleg. Most tapasztaltuk, hogy a göngyöleg visszaváltásakor az étterem utalványt kap, amivel a fizetendő összeget csökkentik. A göngyölegről nem kap mínuszos számlát, a göngyöleg számlája nincs fent a NAV adatszolgáltatásában. Van egy kimutatás, amelyen látszik a göngyöleg száma és értéke áfásan. A bankkivonaton látható, hogy csak a számla egy része van kiegyenlítve. Ezt hogyan lehet szabályosan kezelni könyveléstechnikailag?
Részlet a válaszából: […] A válasznál induljunk ki abból, hogy az italokat tartalmazó, jellemzően üvegek (de lehet más is) – jogszabályban nevesítetten – visszaváltási kötelezettséggel terhelték, azaz az eladást végrehajtó boltot visszaváltási kötelezettség terheli. A göngyöleg eladásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Kapott támogatás egyszeres könyvvitelt vezető egyesületnél

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja lényegesen eltérhet egymástól. Év végén az eltérés a tárgyévi eredményben nyereségként jelenik meg.Külön adatszolgáltatás a kérdés szerinti támogatásról nem kell. Elegendő csak a vonatkozó sorokat kitölteni. A közhasznúsági jelentésben a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Ügyvezető baleset-biztosításának elszámolása

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződő fél: a vállalkozás,– a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja,– a kedvezményezett a vállalkozás,– a szolgáltatás:= elérés – vagy visszavásárlás –, illetve= halálesetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Helyi adó számításánál alkalmazható módszer

Kérdés:

Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] 1. módszer: Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer esetén a székhelyre kizárólag az ügyvezető bérét, járulékait vesszük figyelembe, majd az összes többi bért + járulékot a „B” városnál. „C” város esetében nulla. Eszközérték-arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Egyéni vállalkozó belföldi utazásra szolgáló éves bérlete

Kérdés: Egyéni vállalkozó folyamatosan, hetente többször is ingázik a székhelye és a megbízója székhelye között, 2 vármegyét is érintve. Ezekre az utazásokra éves bérletet váltana. A kérdések az alábbiak:
– A bérlet elszámolható-e költségként?
– Ha elszámolható, akkor milyen dokumentációval kell igazolnia, hogy a tevékenysége érdekében használja a bérletet?
– A bérlet áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...alapján van lehetőség, amely szerint az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben – adóalanyi minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
1
7
8
9
327