Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott szálláshely-szolgáltatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Részlet a válaszból: […]alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.A jogszabályi előírások egybevetése alapján a kérdésre egyértelmű a válasz: az anyavállalat a tagcégek részére nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad meghatározott időtartamra a tagcégek használatába, a bérleti szerződés formájában. A tagcégek vonatkozásában nem teljesül a szálláshely-szolgáltatás egyik meghatározó eleme, a "nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára". A tagcégek nem tartózkodnak az üdülőben, csak a dolgozóik (de ez már egy másik kapcsolat).Tehát helyesen jár el az anyavállalat akkor, amikor bérleti szerződéssel biztosítja a tagcégek részére az üdülőt, függetlenül attól, hogy a tagcégek miként fogják azt "hasznosítani". Feltételezhetően hasonló módon, mint ahogyan azt az anyavállalat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8175
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Szálláshely-szolgáltatás vagy bérbeadás
Kérdés: A kft. üzemi épületek bérbeadásával foglalkozik. A területen van egy épületünk, ami régen munkásszállásként funkcionált, és saját vidéki dolgozóinkat helyeztük el itt. Jelenleg már csak egy fő saját dolgozó veszi igénybe. Bérlőink részéről felmerült az az igény, hogy az általuk bérelt telepen lévő szálláslehetőséget kihasználják, és elhelyezzék több hónapon keresztül saját vidéki dolgozóikat. Minek minősül ez a tevékenység? Bérbeadásnak vagy kereskedelmi szálláshelynek? Semmi pluszszolgáltatás nincs, csak 10 szoba ágyakkal. Ez ideig 27%-os áfával számláztunk a cégeknek. Néha egy-egy magánszemély is bérli hosszú távra (fél évre).
Részlet a válaszból: […]szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása, és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.A hivatkozott Korm. rendelet 4. §-a szerint szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szálláshelytípusonkénti követelménynek.A röviden hivatkozott előírásokból az következik, hogy a kft. nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad használatba. Szálláshely-szolgáltatást nyújtók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8152
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Szálláshely-szolgáltatásnál kiegészítő szolgáltatás
Kérdés: A vállalkozás egyéb szálláshely-szolgáltatást végez. A közösségi helyiségben biliárdasztalt helyezett el, és a biliárdgolyókat pénzért adja oda a vendégeknek. Ennek az árát a szállásdíjba beépíti. Emellett a pincében szeretne tárolni mintaborokat, amelyeket palackosan értékesítene. A szobákban minibárt szeretne elhelyezni. Helyesen teszi-e, hogy a szállásdíj tartalmazza a biliárd használatát, vagy külön kell számlázni? Kell-e ezért valamilyen különadót fizetnie? A minibárhoz kell-e engedély az italok miatt, és azok elfogyasztásának számlázása hogyan történik? Folytathat-e borértékesítést?
Részlet a válaszból: […]szednek. A szálláshely-szolgáltatás részét nem képező biliárdasztal használatának, a biliárdgolyóknak a díját nem lehet a szállásdíjba beépíteni, bár a szállásdíj számlája külön tételben, 27 százalékos áfa felszámításával tartalmazhatja azt (nem kell azért külön számlát kiállítani, de ennek, a külön számla kiállításának sincsen akadálya).A pincészetek mintaborainak értékesítése, a szobákban minibár elhelyezése és ezen keresztül italok értékesítése kereskedelmi tevékenységnek minősül, ezen tevékenység engedélyezésének, végzésének szabályait egyrészt a kereskedelemről szóló 2015. évi CLXIV. törvény, másrészt a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről részletesen tartalmazza. A kérdésben leírtakon túlmenően további információk is szükségesek, ezért javasolt a hivatkozott jogszabályokat alaposan áttanulmányozni.A biliárdjáték közvetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7202
4. találat: Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet
Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszból: […]takarítanak, és ügyfele vagy az ügyfele által megbízott társaságok végzik a karbantartást, márpedig ez nem történhet csak akként, ha az ügyfelének van jogcíme az ingatlan használatára, ami praktikusan bérlet. Mindez azt is jelenti, hogy ekkor nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról sem, lévén a vásárolt szolgáltatás (bérlet) és az eladott szolgáltatás (szálláshely-szolgáltatás) nem ugyanaz, ennélfogva azt nem lehet változatlan formában eladni, függetlenül attól, hogy a bejövő számlán mit (milyen szolgáltatást és milyen szöveget) tüntettek fel.A 3-5. számmal jelzett kérdésekben a telephely létrejöttét kell megítélni a cégnyilvántartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a helyi adókról szóló törvény szemszögéből. E kérdések kapcsán is döntő, hogy ténylegesen mi a végzett tevékenység tartalma. Különösen annak van jelentősége, hogy a másodikként említett esetben ügyfele munkavállalói többéves szerződés alapján a szolgáltatásnyújtás helyszínéül szolgáló ingatlanban tevékenységet végeznek (ügyfele használja az ingatlant), míg az első esetben (a kollégium épületében biztosított szállás) ügyfele személyesen nem vesz részt a szolgáltatás tényleges nyújtásában, legfeljebb annak közvetítésében.A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cgt.) 7. §-a (2) bekezdésének első mondata rendelkezik a cég telephelyéről, fióktelepéről. E szerint a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. A Cgt. 7. §-a (4) bekezdése pedig ehhez képest arról rendelkezik, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.E rendelkezések összeolvasásából az következik, hogy a telephely, illetve a székhely településtől eltérő településen lévő telephely (azaz a fióktelep) olyan, tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó ingatlan lehet, melyet a cég jogosult használni. E kritériumoknak ügyfelénél a másodikként említett esetkör felel meg, mert ügyfele rendelkezik a szálláshely-szolgáltatás céljára szolgáló ingatlannal (mint a kérdés említette: hosszú távú szerződés alapján).Az Art. 178. §-ának 27. pontjában fogalmazza meg a telephelyet. Ennek értelmében telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található. E rendelkezés annyiban tér el a Cgt. szerinti fogalomtól, hogy nem támasztja feltételül az adóalany rendelkezésében álló ingatlan létét, tehát bővebb értelmű. Ugyanakkor - az Art. szerinti telephely-bejelentés céljából (az esetleges ellenőrzés színhelyének azonosítása) és a tevékenység jellegéből következően - ugyanazon következtetésre juthatunk az állami adóhatósághoz való telephely-bejelentés, mint a Cgt. szerinti telephely-bejelentés kapcsán, azaz az első esetben (szolgáltatás közvetítése) nem kell bejelenteni a telephelyet, míg a második esetben (szolgáltatás tényleges nyújtása) az szükséges (ha azt a cégbírósághoz mégsem jelentették[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7039
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Kereskedelmi szálláshely melléképítményei
Kérdés: A kft. - működési engedéllyel - kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez bérelt ingatlanon. Az ingatlanon álló épületet a társaság felújította, a felújítás áfáját levonta. Az ingatlanhoz tartozó telken különböző udvari létesítményeket alakított ki: bográcsozót tetőszerkezettel, kültéri szaunát, amelyek áfáját levonásba helyezte. Ha a szobaár ezen udvari létesítmények használatát is tartalmazza, az áfa 18%, ha nem tartalmazza, a számlát 25%-os áfával állítják ki. A társaság nem élt az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételének lehetőségével. Az udvari létesítmények nem építésiengedély-kötelesek, nincsenek az ingatlan-nyilvántartásba sem bejegyezve. Helyes-e a fenti gyakorlat?
Részlet a válaszból: […]szükségszerűen fallal rendelkezniük. A számviteli előírások szerint az építmények közé tartoznak az épületek és az egyéb építmények, amelyeket közös néven ingatlanoknak is nevezünk. A kérdésben szereplő udvari létesítmények megfelelnek az építményjegyzék szerinti követelményeknek: a bográcsozó a betonalappal együtt épület, a kültéri szauna pedig egyéb építmény. Az Áfa-tv. nem tartalmaz fogalmi meghatározást az ingatlanra vonatkozóan. Ennek hiányában az építményjegyzék fogalmainak figyelembevételével az udvari létesítmények is ingatlannak tekintendők (számviteli szempontból mindenképpen). A TEÁOR 2008 szerint a szálláshely-szolgáltatás a rövid időtartamú tartózkodás céljára a látogatók és egyéb utazók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás (a bútorozott, néhány esetben teakonyhával felszerelt vendégszobák és lakosztályok rendelkezésre bocsátásával). A szálláshely-szolgáltatás ellenértéke a szobaár. Ha a szobaár tartalmazza az udvari létesítmények használatának lehetőségét, emiatt a szobaár nem differenciált (nincs utalás arra, hogy emiatt több, mint e nélkül), akkor természetesen a szálláshely-szolgáltatás ellenértékének része, és 18 százalékkal adózik. Ha azonban a szobaárat differenciáltan határozzák meg, illetve az udvari létesítmények használatát külön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5282
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Ingatlan hasznosítása tulajdonosok, dolgozók által
Kérdés: Egy nem Balaton-melléki székhelyű kft. vásárolt egy ingatlant a Balatonnál, amelyet szálláshely-értékesítésre, bérbeadásra kíván hasznosítani, holt időszakban a dolgozók, illetve a tulajdonosok üdültetését kívánják megoldani. Levonható-e az ingatlan, illetve a berendezések, felszerelések beszerzésének áfája, ha a tulajdonosok, illetve a dolgozók is térítenek? Függ-e a levonhatóság a térítés mértékétől? Hogyan kell adminisztrálni? Milyen egyéb adóvonzata van a tulajdonosok, illetve a dolgozók üdültetésének?
Részlet a válaszból: […]felszámított, a kft.-re áthárított adót (Áfa-tv. 32. §), függetlenül attól, hogy a tulajdonosok, a dolgozók milyen mértékű térítést fizetnek. (Természetesen, a tulajdonosok, a dolgozók által fizetendő térítési díjra is a 12 százalékos mértékű áfát fel kell számítani. Ha a tulajdonosok, a dolgozók teljes összegében nem térítik meg az üdültetés összes költségét, a meg nem térített összeg után is meg kell fizetni a 12 százalékos áfát, ami a természetbeni juttatásnak része.) Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján az üdültetés költségeiből a tulajdonosok, a dolgozók által meg nem térített összeg természetbeni juttatásnak minősül. Éppen ezért érdemi jelentősége van annak, hogyan állapítják meg a Balatonnál vásárolt ingatlan üzemeltetésének (működtetésének, fenntartásának) közvetlen és közvetett költségeit, az összes üzemeltetési költséget miként osztják meg az igénybe vevők között, hogyan állapítják meg a tulajdonosok, illetve a dolgozók által fizetendő térítés összegét. A saját üdülő üzemeltetési költségeinek meghatározásával, felosztásával, számviteli elszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 23. számában a 458. kérdésre adott válaszban. Az előbbiekből és a hivatkozott válaszban leírtakból következik, miként kell az üdültetéssel kapcsolatos költségeket, szálláshely-igénybevételeket, térítési díjakat adminisztrálni. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3 pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi 20 ezer forintig. Az adómentességet akkor érvényesítheti a kifizető, ha a juttatásban részesülő magánszemélytől olyan tartalmú nyilatkozattal rendelkezik, amely alapján megállapítható, hogy az adómentesség feltételei valóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 773
Kapcsolódó tárgyszavak: