1490 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?

Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?

Kérdés: Bérbeadási céllal, a bérbeadó telephelyén, a talajhoz megfelelő alapozással rögzített könnyűszerkezetes raktársátort a tárgyi eszközök mely csoportjában kell aktiválni? A Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint milyen kulccsal számítható a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás?

Kérdés: A belföldi kft. tulajdonát képezi egy gázolajjal működő kisteherautó, amelyet a könyveinkben tárgyi eszközként tartunk nyilván, értékcsökkentjük, a fenntartási és üzemanyagköltségeket elszámoljuk. Az autónak egy másik kft. lesz az üzemben tartója, amely a forgalmi engedélybe is bevezetésre kerül, tulajdonos marad az eredeti cég. Melyik cégnél tudjuk ezentúl a költségeket elszámolni? A könyvekben nyilván az első cégnél marad az autó. Mi lesz a tárgyi eszköz értékcsökkenésével? Kinek a nevére kérjük a költségszámlákat?

Kérdés: A betéti társaság az adózás megszűnése után kötelezően elkészítendő nyitómérlegben – mivel a számviteli törvény szó szerint nem írja elő, hogy ezt a különbözetet melyik soron kell kimutatni – eszközök és kötelezettségek, valamint a jegyzett tőke különbségét a tőketartalékban vagy az eredménytartalékban kell szerepeltetni? Az eredménytartalékban való szerepeltetés a vállalkozásból történő későbbi kivonás esetén adózás szempontjából problémát okozhat?

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások – pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés – elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
– Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
– A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
– Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
– Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?