Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt ingatlant a szerződéskötés napjával kell az analitikus nyilvántartásba felvenni. Ez igazolja a tulajdonszerzést, mely alapján az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés megtörténik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 29. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Áruk között kimutatott telek értékesítése

Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközei között hosszú évek óta nem hasznosított üres telek szerepelt. 2015-ben a telket átsoroltuk az áruk közé. 2016 augusztusában a telket értékesítettük, ami a 2015. évi mérlegkészítéskor még nem volt ismert. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] 2016-ban telket értékesítettek, amelyet az áruk között mutattak ki, a kérdésben leírtak alapján, helyesen. Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Eltulajdonított, fellelt személygépjármű könyvelése

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Az ellopott személygépjárművet a tárgyi eszközök közül – feltételezhetően a lopás tényének a megállapításakor – kivezették, a nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként az egyéb ráfordítások között elszámolták, az elszámolt terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Ingóságok besorolása az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza az önkormányzat vagyonkimutatására vonatkozó előírásokat.A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] A választ a 2013. január 1-jétől hatályos 28. § (3) bekezdése d) pontjának indokolásával kezdjük.A számviteli törvény 2012-ben hatályos szövege alapján nem sorolhatók be egyértelműen azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Játszótér eszközei

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?
Részlet a válaszából: […] Az egyedi értékelés számviteli alapelv követelménye, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdésre – miszerint tekinthető-e egy tárgyi eszköznek a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Tetőszigetelés elszámolása

Kérdés: A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. és 9. pontjában foglaltakat indokolt figyelembe venni. A felújítás jellemzően az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálja úgy, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Befektetett eszközök alsó értékhatára

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy ilyen értékhatárban, ilyen összegben nem szabad gondolkodni!A kérdésben megfogalmazottak egyesek számára talán szimpatikusak, de nem lehet, pontosabban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kérdésben leírtak a jelenleg hatályos számviteli előírásokkal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Szakkönyvek könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyelviskola használatában lévő könyvek értékét?
Részlet a válaszából: […] A gazdálkodó szervezetek által beszerzett szakkönyvek, szépirodalmi művek is a tevékenységet, a működést szolgáló eszközök, amelyek beszerzését és nyilvántartását az általános számviteli előírások figyelembevételével kell elszámolni, illetve vezetni.Az eszközöket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
148