Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés:

Társaságunk – többek között – ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?

Részlet a válaszából: […] ...határozza meg, hogy – ha az anyagi jogi jogszabály (vagyis valamely adónemet szabályozó törvény) másként nem rendelkezik – mit kell telephelynek tekinteni az adóigazgatási eljárásban. A definíció alapeleme az adóköteles tevékenység folytatása adott helyen. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel

Kérdés:

A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?

Részlet a válaszából: […] A kamatmentes részletfizetés engedélyezése személyi jövedelemadózás szempontjából jár következménnyel. Ilyen esetben az Szja-tv. 72. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. Ez a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások

Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
Részlet a válaszából: […] A vevő az ingatlant a vételáron veszi nyilvántartásba, és ennek alapján számol el az eredmény terhére értékcsökkenést az Szt. 52.§-a szerint, és ennek alapján vesz figyelembe a társaságiadó-alapot csökkentő értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Csapatépítő tréning utazási költségének adózása

Kérdés:

Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?

Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a csapatépítő tréning helyszínére történő szállításhoz bérelt busz áfamentes összege és a belvízi személyszállítás áfával növel összege elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52). A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Napelemes kiserőműrendszer besorolása

Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az egyedi értékelés számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni, mely szerint az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A kérdés szerinti esetben vajon egyedi eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Telephely-e a célkitermelő hely?

Kérdés: Cégünk célkitermelő helyet létesít gyorsforgalmi utak földműveinek építéséhez szükséges töltésanyag biztosítására, amelyet a Bányafelügyelet engedélyez. A célkitermelő hely létesítése keletkeztet-e telephelyet az iparűzési adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […]

Igen, a célkitermelő helyen végzett tevékenység megfelel a Htv. 52. § 31. pontjában foglaltaknak.

(Kéziratzárás: 2023. 10. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Kiskereskedelmi egységek egymás közötti forgalmának jövedéki adója

Kérdés: Egy kft. 32 telephelyen üzemelteti kiskereskedelmi egységeit, melyek azonos termékkört forgalmaznak. A boltok üzemeltetéséhez minden önkormányzatnál megkérték a működési engedélyt, melyek tartalmazzák a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazási körét (sör, bor, pezsgő, alkoholtermék, köztes alkoholtermék) is. Az áru beszerzésekor a nagykereskedelemből külön jönnek boltonként, szállítási címenként a számlák, melyek tartalmazzák a működési engedély számát. Előfordul, hogy egyes boltokban nem, másokban viszont jobban fogynak ezen termékek. Szabályos-e, hogy boltközi átadással – készletprogram kezeli és bizonylatolja – egyik boltból a jövedéki termékeket átvigyük a másik boltba értékesítés céljából?
Részlet a válaszából: […] A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 3. § (1) bekezdésének 27. pontja alapján jövedéki kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a szabad forgalomba bocsátott sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Osztrák anyavállalat megvásárolja leányvállalata ingatlanát

Kérdés:

Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 4. § 33/d) pont szerint az osztrák vállalkozásnak az ingatlan térítés ellenében történő hasznosítására tekintettel telephelye keletkezik Magyarországon. Ezért a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján külföldi vállalkozóként alanya a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Webáruházak számlázása

Kérdés: Az olyan webáruházak üzemeltetői által kibocsátott számlákat, ahol az üzemeltető rendelkezik magyar adószámmal és forintban értékesít, de magyarországi telephelye nincs (a számlákat külföldi székhelyről, illetve telephelyről állítja ki), a belföldi vagy a külföldi szállítóra kell-e könyvelni? Ilyen számlákat állít ki pl. az Alza.cz a.s. (prágai címről, de magyar adószámmal készül a számla), vagy bizonyos esetekben az Adobe Systems Software Ireland Limited (írországi székhelyéről, de magyar adószámmal számláz). Amennyiben az ilyen számlákat átutalással egyenlítjük ki, az átutalás is magyar pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla javára történik (bankkártyás fizetésnél értelemszerűen nem értelmezhető a kérdés, ki a szállítói oldal pénzforgalmi szolgáltatója, bárki lehet, akár bel-, akár külföldi is).
Részlet a válaszából: […] ...személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) a székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van. (Külföld: Magyarország államhatárán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Céges elektromos autók otthon való töltése

Kérdés:

Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdést nem a Számviteli Levelekhez kellett volna küldeni, hanem a területileg illetékes áramszolgáltatóhoz.Az áramszolgáltató számlájának a cégnél való könyvelése feltételeként a következők teljesülését azonban szükségesnek tartjuk:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
41