419 cikk rendezése:
21. cikk / 419 Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel
Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?
22. cikk / 419 Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások
Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
23. cikk / 419 Csapatépítő tréning utazási költségének adózása
Kérdés: Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?
24. cikk / 419 Napelemes kiserőműrendszer besorolása
Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?
25. cikk / 419 Telephely-e a célkitermelő hely?
Kérdés: Cégünk célkitermelő helyet létesít gyorsforgalmi utak földműveinek építéséhez szükséges töltésanyag biztosítására, amelyet a Bányafelügyelet engedélyez. A célkitermelő hely létesítése keletkeztet-e telephelyet az iparűzési adó szempontjából?
26. cikk / 419 Kiskereskedelmi egységek egymás közötti forgalmának jövedéki adója
Kérdés: Egy kft. 32 telephelyen üzemelteti kiskereskedelmi egységeit, melyek azonos termékkört forgalmaznak. A boltok üzemeltetéséhez minden önkormányzatnál megkérték a működési engedélyt, melyek tartalmazzák a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazási körét (sör, bor, pezsgő, alkoholtermék, köztes alkoholtermék) is. Az áru beszerzésekor a nagykereskedelemből külön jönnek boltonként, szállítási címenként a számlák, melyek tartalmazzák a működési engedély számát. Előfordul, hogy egyes boltokban nem, másokban viszont jobban fogynak ezen termékek. Szabályos-e, hogy boltközi átadással – készletprogram kezeli és bizonylatolja – egyik boltból a jövedéki termékeket átvigyük a másik boltba értékesítés céljából?
27. cikk / 419 Osztrák anyavállalat megvásárolja leányvállalata ingatlanát
Kérdés: Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!
28. cikk / 419 Webáruházak számlázása
Kérdés: Az olyan webáruházak üzemeltetői által kibocsátott számlákat, ahol az üzemeltető rendelkezik magyar adószámmal és forintban értékesít, de magyarországi telephelye nincs (a számlákat külföldi székhelyről, illetve telephelyről állítja ki), a belföldi vagy a külföldi szállítóra kell-e könyvelni? Ilyen számlákat állít ki pl. az Alza.cz a.s. (prágai címről, de magyar adószámmal készül a számla), vagy bizonyos esetekben az Adobe Systems Software Ireland Limited (írországi székhelyéről, de magyar adószámmal számláz). Amennyiben az ilyen számlákat átutalással egyenlítjük ki, az átutalás is magyar pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla javára történik (bankkártyás fizetésnél értelemszerűen nem értelmezhető a kérdés, ki a szállítói oldal pénzforgalmi szolgáltatója, bárki lehet, akár bel-, akár külföldi is).
29. cikk / 419 Céges elektromos autók otthon való töltése
Kérdés: Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?
30. cikk / 419 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés: Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
