431 talált cikk a telephely kifejezésre

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?

Kérdés: A Tüzép vásárolt homokot, kavicsot „A” kft.-től, a szállítást a Tüzép telephelyére „B” kft. végzi. Jól gondoljuk, hogy a szállítási költség ilyenkor is az áru beszerzési árának részét képezi, tehát a 814. elábéra könyvelendő? A Tüzép készít betont is, amit elad az ügyfeleknek. A beton kiszállítását egy külső cég végzi. A beton kiszállításának ára beépítésre került a beton eladási árába, az külön nem kerül számlázásra a vevő részére, viszont a betonpumpálás igen. A betonpumpálást a betont kiszállító külső cég végzi, és a vevő felé a Tüzép külön tételként számlázza a beton árán felül. Helyes-e a könyvelés, ha a külső cég számláján szereplő betonszállítást 52. Igénybe vett szolgáltatásra, a betonpumpálást pedig 815. Közvetített szolgáltatások számlára könyveljük? A Tüzép által kibocsátott számlán ilyen esetben fel kell-e azt tüntetni, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz?

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Adott egy magyarországi önkormányzat, mely önkormányzatnak Romániában van egy vendégháza. Ezen vendégházat egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. üzemelteti az önkormányzattal kötött haszonkölcsön-szerződés alapján. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerülnek bevételek (vendégház-bérbeadás, valamint táboroztatás) és fenntartási, szervezési költségek. Jól gondoljuk, hogy a társaságnak be kellett volna jelentkeznie Romániában, mint adóalany, illetve helyi adószámot is kellett volna igényelnie, és az ott teljesülő szolgáltatási díjakat (táboroztatási bevétel, szállítási költség) a helyi adószáma alatt kellett volna számláznia az igénybe vevők felé? Az ezen ingatlannal kapcsolatos költségeket a magyar könyvelésben minden további nélkül el tudja számolni a társaság? A társaság a haszonkölcsön-szerződés alapján használatba vett ingatlant (és egyéb eszközöket) a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Helyesen teszi?

Kérdés: Egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany magyar informatikai weboldalt üzemeltet. Az említett weboldalon nagy külföldi és magyar informatikával kapcsolatos gyártók és szolgáltatók hirdetései szerepelnek, ezt a magyar cég számlázza ki. A külföldi partnerek között van Közösségen belüli, de jellemzően harmadik országbeli. Olyan ügyfél is van, aki harmadik országbeli, de mégis van EU-s adószáma. A számlán az „Internetes hirdetés” szöveg szerepel. A leírt – nem belföldi – ügyleteket az áfabevallás melyik soraiban kell szerepeltetni?

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?

Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Egy kft. fő tevékenysége: 4782 Gépjárműalkatrész és -tartozék kiskereskedelme (tehát a kiszállítás nem a fő tevékenysége). A vállalkozás vállalja a kiszállítást is (saját számlás), a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel a saját tulajdonú alkatrészek vevőhöz történő eljuttatását. A gépjárművek 2,5 tonna alattiak, és nem fuvarozási engedélyhez kötöttek. Az adott munkavállalóknak 9234-es FEOR hordár, csomagkihordó a munkakörük. Munkájukat egyrészt városon belül (ahol a telephely van), másrészt a környező településeken végzik. Munkaszerződés szerinti munkavégzés helye: adott város, amelyen belül történik a kiszállítás. Van, aki 6 óránál kevesebbet, illetve van, aki 6 óránál többet van a telephelyen, illetve a városon kívül… A fenti feltételek megléte mellett adható-e nekik a 9000 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen? Ha nem, akkor adható-e az 500 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen?

Kérdés: A kft. telephelyet, csarnokot épít. A területre 6,8 méteres acél lámpaoszlopokat vásárolt, illetve különböző közlekedési táblákat. Egyenként nem érik el a 200 ezer forintot, azonban a lámpaoszlopokat a tárgyi eszközök közé soroltuk. A táblákat azonnal költségként számoltuk el. Helyesen könyveltük ezeket a tételeket, illetve van-e valami számviteli előírás a fentiekkel kapcsolatban?