Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés: Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?
Részlet a válaszából: […] ...történő beszállításig – felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.Raktárnak tekintendő a vevő telephelyén lévő konszignációs raktár is. A külföldi eladótól, gyártótól a konszignációs raktárig történő szállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Autóbontó egyéni vállalkozó

Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kibontás után várhatóanértékesítenek. Ezen jegyzőkönyvvel valójában a tulajdonába kerül ahasználhatatlan gépkocsi, jogosult azt a telephelyén tartani, szétbontani.Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén visszterhesvagyonátruházási illetéket kell fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Ex works paritás árfolyama

Kérdés: Ex works paritással külföldön átvett áru számláját az átvétel napján érvényes árfolyamon kell forintosítani és szállítói kötelezettségként könyvelni, vagy annak a napnak az árfolyamán, amikor a fuvarozócég az árut a magyar vállalkozás raktárába beszállítja?
Részlet a válaszából: […] ...vevő rendelkezik, amikor az eszköz azeladó tulajdonából kikerül. Ex works paritás esetén a gyárból történő kiadássalmár a külföldi telephelyen kikerül a külföldi eladó tulajdonából. Így az áruszámlán szereplő ellenértékét a külföldi átvétel napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Munkahelyi étkeztetés feltétele

Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?
Részlet a válaszából: […] ...71. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján"munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltatótelephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatottjövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége

Kérdés: Ha az ingatlannal rendelkező társaság 2010. decemberben jegyzett tőkét csökkentett, a tulajdonos egy osztrák társaság, vonatkozik-e rá a bevallási, befizetési kötelezettség? Ha terheli a társaságot bevallási, befizetési kötelezettség, az mikor keletkezik? A cégbírósági bejegyzést követő évben, vagy ha a tényleges kifizetés még nem történt meg, majd a kifizetést követő évben kell az adót bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...25-énaláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 13.cikkében foglaltak szerint az ingatlan vagyon és a telephely üzemi vagyonakivételével a vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a szerződőállamban adóztatható, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Német anyavállalatnak végzett bérmunka

Kérdés: Német székhelyű anyavállalat részére a magyarországi leányvállalata bérmunkát végez. Az anyag és a gépek a német anyavállalat tulajdonában vannak. A német anyavállalatnak van magyar adószáma is. Helyesen számolja-e el a cég a következő gazdasági eseményeket? A Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokat továbbszámlázza a német vállalatnak. Olyan költségeket, amelyek a bérmunka érdekében merülnek fel, de a szerződésben meghatározott bérmunkaóradíj nem tartalmazza. Ilyenek például a német cég tulajdonában lévő gépek javítása, az anyacégtől itt tartózkodó vendégek ellátásának költségei, a rendkívüli kiszállítás költségei stb. Ezeket a cég közvetített szolgáltatásként könyveli, és a bérmunkához kap­csolódó szolgáltatásként számlázza az anyacégnek adómentes közösségen belüli szolgáltatásként.
Részlet a válaszából: […] ...céllal letelepedett, és így áfafizetésre anémet anyacég kötelezett, feltételezve hogy Magyarországon a német cégnek nincsállandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Külföldi telephely könyvelése

Kérdés: Belföldi illetőségű társaság részlege tartósan külföldön végez tevékenységet. Külföldön önállóan adózik. Hogyan történik a külföldön végzett tevékenységének az elszámolása a hazai könyvelésben, illetve a belföldi adókötelezettség megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi illetőségű társaság (a magyar cég) külfölditelephelye (mert külföldön önállóan adózik) a magyar cég része, annak abevételeit, költségeit, ráfordításait (ideértve a külföldön megfizetett adókatis) a magyar cég magyarországi könyveiben is egy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Bérelt ingatlan felújításának adói

Kérdés: Cégünk bérleményben működik. Az ingatlant az elmúlt 10 évben felújítottuk, átalakítottuk. A ráfordítások áfáját levonásba helyeztük, a bérelt ingatlanon végzett felújítást évente értékcsökkentjük. Ha el kellene mennünk erről a telephelyről, és a bérelt ingatlanon végzett felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként leírnánk (mert nem térítene a bérbeadó a ráfordított összegből semmit), keletkezne-e áfafizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […]  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásaibólkövetkezik, hogy a rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket(ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást, felújítást is) a tárgyieszközök közül ki kell vezetni. Az állományból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […]  A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (2)bekezdése szerint, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területénvégez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – atevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség

Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...fel– a szállító járműre történő felrakás, az esetleges belföldiátrakás ellenértékét;– a belföldi útszakaszra [a belföldi telephely és a magyarhatárállomás (a magyar határ) közötti útszakaszra] jutó fuvarozási (szállítási)tevékenység és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
1
20
21
22
43