Találati lista:
191. cikk / 428 Állványrendszer besorolása az eszközök között
Kérdés: Cégünk új telephelyén, ahol termékgyártás és az általunk gyártott, forgalmazott termékek raktározása történik, továbbá cégünk logisztikája, irodái vannak, a raktárban raklapos, polcos, áttelepítéses állványrendszer beruházását tervezzük. Az állványrendszert a termelőgépeknél, -berendezéseknél, vagy az egyéb berendezéseknél kell aktiválni? A válasz a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezmény igénybevétele szempontjából fontos. Kérdés az is, hogy a Tao-tv. szerint milyen leírási kulcs alkalmazható?
192. cikk / 428 Közvetített szolgáltatás – saját előállítású termékek értékesítése
Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?
193. cikk / 428 Külföldi telephelyen végzett tevékenység
Kérdés: Belföldi magánszemélyek magyarországi székhellyel és osztrák telephellyel kívánnak létrehozni egy kft.-t. A kft. egészségügyi szolgáltatást végezne Ausztriában, ahol rendelőt bérelnének, és ott kezelnék a betegeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező által feltett kérdésekre a válaszban térünk ki.
194. cikk / 428 Külföldi fióktelep könyvelése
Kérdés: Partnerünk Romániában fióktelepet nyitott. A fióktelep rezsiköltségeit, az ott dolgozók bérét és járulékait, az ott használt eszközök amortizációját a számviteli politikában rögzített MNB-középárfolyamon kell a magyarországi könyvelésben szerepeltetni? A fióktelep nyeresége után Romániában kell adózni? Partnerünknek összevont beszámolót kell készítenie és közzétennie?
195. cikk / 428 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
196. cikk / 428 Polcszervizes szolgáltatás közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Cégünk fő profilja nagykereskedelem. A hipermarketekkel kötött szerződés alapján az eladott árut az ő telephelyükre kell leszállítani, nekünk kell a polcra kihelyezni (polcszervizes szolgáltatás) az árut. Az eladási ár nemcsak az áru árát, hanem annak a logisztikai folyamatát is tartalmazza, egészen a polcra való kihelyezésig. Ehhez cégünk alvállalkozókat vesz igénybe, de gyakran közvetlenül a vevőinktől rendeljük meg e tevékenységet. A logisztikai, illetve a polcszervizes szolgáltatás alvállalkozói tevékenységnek minősül? Ha a vevőnk nyújt szolgáltatást számunkra a termékértékesítésünk érdekében, az közvetített szolgáltatásnak számít?
197. cikk / 428 Külföldi telephelyen történő valutabeváltás
Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
198. cikk / 428 Munkahelyi étkezés átcsoportosítása
Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
199. cikk / 428 Helyi iparűzési adó eltérő mértékkel
Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?
200. cikk / 428 Munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi összege
Kérdés: Cégünk étkeztetési szolgáltatást nyújt partnereinek. Ha az adott étkezőhelyen, ahol cégünk étkeztet, csak a partner munkavállalói étkeznek, és havonta 12 500 Ft-ot feltöltünk a belépőkártyájukra, és például márciusban 6000 Ft-ot fogyaszt le a munkavállaló, áprilisban pedig a márciusi fennmaradt 6500 Ft-ot, plusz az adott havi 12 500 Ft-ot, ebben az esetben az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfelel-e a fent említett elszámolás?
