428 talált cikk a telephely kifejezésre

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?

Kérdés: Kiküldetésnek számít-e az, ha a vállalkozás munkavállalója a vállalkozás ügyeinek intézéséből kifolyólag a cég székhelye és telephelye között saját gépkocsijával közlekedik?

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 – K 48?

Kérdés: A társaság műhelyként, raktárként és irodaként működő telephelyén az udvar egy részét lebetonoztatja. A betonozás értéke az épületre aktiválható? A számla áfatartalma visszaigényelhető?

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?

Kérdés: A kulturális járulék alapjába beletartozik-e a magyar adóalany által közösségi ügyfélnek nyújtott hirdetési szolgáltatás? Véleményem szerint a közösségi partner felé teljesített hirdetési szolgáltatás az 1992. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján külföldön teljesítettnek minősül, ezért nem kell ezen szolgáltatás után kulturális járulékot fizetni.

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó családi kft. iratait saját lakásukban őrzik. A könyvelést a feleség, a honlapkészítést a férj végzi szintén az otthonukban. Céges autójuk is otthonuk előtt parkol a drága belvárosi székhely helyett. Elszámolhatják-e lakásukban felmerülő internet-, telefonköltségeiket, melyekre cégesen fizettek elő? Tiltja-e törvény, hogy céges autójuk nem a székhelyen parkol? Elszámolhatják-e az onnan kiinduló utakat?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: Egy társaság saját tulajdonú ingatlanokat ad bérbe, melyek különböző településeken találhatók. A bérbeadás céljából vásárolt ingatlanokat be kell-e jelenteni telephelyként? Iparűzési adó tekintetében kell-e településenkénti megosztást számítani?