423 cikk rendezése:
271. cikk / 423 Megvásárolt épület bontása
Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
272. cikk / 423 Külföldön lévő ingatlanhoz kapcsolódó áfa
Kérdés: Az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti szolgáltatáshoz kapcsolódóan belföldi megrendelő esetén a megrendelőnek milyen áfával kapcsolatos teendői vannak? Külföldi telephely van, de a kapott számlák, szerződések a belföldi székhely címére szólnak. A számlákon fel van tüntetve, hogy "Áfa-tv. területi hatályán kívüli tevékenység".
273. cikk / 423 Egyéni vállalkozó számlázása saját magának
Kérdés: Egyéni vállalkozó számlázhat-e saját maga részére magánszemélyként a tulajdonát képező ingatlanról bérbeadást? Ha igen, hogyan kell ezt kifizetőként jelenteni a 0708-ason? Nem fogadja a rendszer, ha ugyanaz a kifizető és a természetes személy adóazonosító száma.
274. cikk / 423 Keverőtelep létesítése különböző helyeken
Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?
275. cikk / 423 Karbantartás vagy beruházás
Kérdés: 2005-ben telephelyünkre 3 klímaberendezést szereltek fel, kb. 100 ezer forint nettó értékben, amelyet beruházásként számoltunk el, és értékcsökkenést is elszámoltattuk. Ez évben a gyártórészleg új telephelyre költözött, a klímaberendezéseket a szerviz leszerelte, az új telephelyre áthelyezte. A szerviz 3 db klímaberendezés lebontását, felújítását, és új telephelyünkön való telepítését és üzembe helyezését számlázta 3x40 ezer (nettó) forint összegben. Karbantartásként ez az összeg elszámolható?
276. cikk / 423 Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása
Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
277. cikk / 423 Saját gépkocsi használata
Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?
278. cikk / 423 Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel
Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
279. cikk / 423 Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)
Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?
280. cikk / 423 Szállítási költségek figyelembevétele
Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!
