1939 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-ével történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Kérdés: Átvettünk egy céget, és az egész év áttekintése során észrevettük, hogy a 7. hónapban átlépte a pénzforgalmi áfa határértékét. Az előző könyvelő nem jelentette át. Szeretnénk jogkövető módon eljárni, és az ügyfél is korrekt elintézési módot vár. Rengeteg kibocsátott számláról van szó, vagyis új számlák kibocsátása nem opció. Jeleztük az ügyfélnek, hogy az ezután kibocsátott számlákra már ne írja rá, hogy pénzforgalmi áfás, és be fogjuk vallani, decemberben pedig jelezzük a NAV felé, hogy jövőre nem kíván pénzforgalmis lenni. De mi legyen a rosszul kiállított és rossz időpontban bevallott számlákkal?

Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?