Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] ...tenyészállat hízóba állításakor (visszaminősítésekor), amennyiben a könyv szerinti nettó érték magasabb, mint a hízóba állított tenyészállat piaci, forgalmi értéke, a különbözetet az átminősítés előtt közvetlenül terven felüli értékcsökkenésként el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Tenyészállat leírása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 11. számú melléklete tartalmazza, hogy tenyészállat esetében milyen elszámolás módot lehet alkalmazni. Ez alapján az egyéni vállalkozó választhatja, hogy a tenyészállat beszerzési árát a felmerülés évében költségként elszámolja vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Tenyészállat-beruházás áfája

Kérdés: Növendék állat tenyészállattá történő átminősítését a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el, amelyet az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekint. Így az aktiválás időpontjában fizetendő adó és a 120. § alapján levonható adó keletkezik. Hogyan értelmezhető ehhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 134. §-ának (2) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...az előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.A hivatkozott törvényi előírás a növendék állat tenyészállattá történő átminősítése során azért nem alkalmazandó, mert ez esetben valójában nincs olyan vállalkozáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Ló beszerzése, nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. – amely lovaglást tanít – lovat szerez be. Állományba kell-e venni befejezetlen beruházásként?
Részlet a válaszából: […] ...lovaglás tanításához beszerzett ló – feltételezhetően – nem növendék állat, ezért azt tenyészállatként a tárgyi eszközök között kell kimutatni. A tárgyi eszközök (így a tenyészállatnak minősülő ló) beszerzését elsődlegesen a beruházások számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Nagy értékű mobiltelefon értékcsökkenése

Kérdés: Egy nagy értékű mobiltelefon esetén milyen leírási kulcsot kellene használni egy polgármesteri hivatal esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2. számú mellékletének IV. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok címszó alatt szereplő, vámtarifaszám szerinti besorolása határozza meg.A mobiltelefonok a 8517 vtsz. alá tartoznak. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt növelő tételként elszámolt összege – a számított nyilvántartási érték részeként – a tárgyi eszköznek minősülő tenyészállat nyilvántartásból történő kivezetésekor – függetlenül a kivezetés okától – csökkenti az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Haltenyésztés könyvelése

Kérdés: Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...történik. A szaporításhoz használt anyahalakat az Szt. 26. §-a (6) bekezdésének előírása szerint a tárgyi eszközök között, mint tenyészállatot, kell kimutatni. Az anyahalak terv szerinti értékcsökkenését a számviteli törvény általános szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...előhasi üsző tenyészállattá történő átminősítése számviteli szempontból saját termelésű készlet tárgyi eszközbe történő átsorolását jelenti. A saját termelésű készletre piaci érték alapján értékvesztést, illetve a tárgyi eszközre piaci érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tenyész- és növendék állatok elhullása, szaporulata

Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. A cégben vannak tenyészállatok és növendék állatok. Jelen esetben lovakról van szó. Ha eddig (2010 óta) nem volt sem szaporulat, sem elhullás könyvelve, akkor hogyan tudnám (milyen főkönyvi számok segítségével) a jelenlegi tényleges állapotra hozni a tárgyi eszközök, valamint a készletek könyvelését? Felleltároztattam a 2012. 12. 31-i állapotot. Hogyan kell a szaporulat értékét megállapítani, ami 2012. évben keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...állat elhullását, mint káreseményt, az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni.Tenyészállat-elhullás elszámolása könyv szerinti értéken (nettó értéken):T 86 (2010, 2011) – K 15 (2010, 2011)Növendék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
Részlet a válaszából: […] ...– mivel tartása során leválasztható termékettermel (pl. méz) – a számviteli törvény 26. §-a (6) bekezdésének előírásaszerint tenyészállatnak (tárgyi eszköznek) minősül (függetlenül attól, hogymeddig szolgálja a vállalkozási tevékenységet). A méheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
1
2
3
5