1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 11. §-a esetében az ingyenesen átadott tárgyi eszköznél az adó alapja a bekerülési érték a 68. § értelmében. Ezek szerint, ha van egy 0-ra írt, több éve (2000-ben) 2 millió nettóért megvett eszközöm (tehergépkocsi), akkor ha azt ingyen átadom, mert gyakorlatilag semmit nem ér, a 2 millió után fogom az áfát megállapítani és megfizetni?

Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?

Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk a leányvállalatunk által gyártott ipari hősugárzókat forgalmazza. A garanciális kötelezettség társaságunkat terheli. A garanciális javításokat részben magunk végezzük, részben külső partnerekkel végeztetjük. Ezeket a költségeket nem számlázzuk tovább a gyártónak. 2007. december 31-e előtti időszakban levonhattuk-e a garanciális javításokkal kapcsolatos szállítói számlák áfáját?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: A társaság egy termékforgalmazó cégtől bőrápoló termékeket kap ingyenesen olyan célból, hogy azokat huzamosabb időn keresztül használja és tesztelje, esetleges negatív hatások jelentkezése esetén azt a forgalmazó cég felé jelezze. A tesztelésért cserébe a termékekért díjat nem számítunk fel. Ilyen tartalmú szerződés, illetve ügylet esetén hogyan kell az átvevő, illetve átadó oldaláról az eseményeket a könyvekben rögzíteni? Minek minősül? Áruminta, térítés nélküli eszközátadás? Esetleg áruértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás, és számlázni kellene?

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?

Kérdés: Cégünk internetes honlapján megjelenő hírlevelében akciót hirdetne, mely akció hirdetését a boltban is kifüggesztenénk. A vevőink között azonban vannak magánszemélyek és cégek is. Amennyiben hirdetésünkben azt tesszük közzé, hogy az árut átvevő magánszemélyt ajándékozzuk meg a szaloncukorral (tehát cég esetén a cég alkalmazottját), akkor alkalmazható az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. pontja szerinti adómentes természetbeni juttatás?

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?