3600 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: Könyvvizsgáló cég vagyunk. Tagjaink közül egy tagunk könyvvizsgáló 51%-os szavazati többséggel, aki ügyvezető. Megbízhat-e cégünk megbízási szerződéssel kamarai bejegyzéssel rendelkező könyvvizsgálót ügyfeleink, cégeink – jogszabály szerint – kötelező könyvvizsgálatával? Ez a megbízott könyvvizsgáló a kizárólagos szakmai felelős az általa elvégzett munkáért és a jelentésében foglaltakért, vagy a tag könyvvizsgáló is felelős, illetve a tag ügyvezető? A szakmai és az általános vezetőség felelőssége milyen mértékű, vagy a jelentést író könyvvizsgáló felel az általa végzett munkáért szakmailag?

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?

Kérdés: Kisajátítási eljárás keretében, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg, akkor ügygondnok (ügyvéd) kerül kijelölésre. Az eljárás végén végzésben állapítja meg a Kormányhivatal, hogy az ügyvéd ezért a munkáért X Ft nettó összeg + 27% áfa díjazásban részesül, amely összeget a kisajátítást kérőnek kell kifizetnie. Az ügyvéd számlázná a tevékenységét, de ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel.
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?

Kérdés: Vállalatcsoport tagjának kkv-minősítéséhez az alábbi tulajdonosi szerkezet áll fenn: "A" társaság tulajdonosa két egymástól független magánszemély 50-50%-ban. "B" társaságban "A" társaság tulajdonos 65%-ban. "A" társaság egyik magánszemély tulajdonosa 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak, és "A" társaság ugyanezen tulajdonosának veje 100%-ban tulajdonos "D" társaságban. Az "A" társaság kkv-meghatározásakor az egyes cégek adatait milyen arányban kell figyelembe venni? Ha a kisvállalkozói értékhatárokat az "A" vállalkozás átlépi első alkalommal 2021. 12. 31-én, második alkalommal 2022. 12. 31-én, 2023-ban vagy 2024-ben válik középvállalkozássá? Egy adott év minősítéséhez az adott év nyitó- vagy záróadatait kell figyelembe venni? Hogyan kell értelmezni ehhez képest a kétéves szabályt?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-nek 100%-ban külföldi cég a tulajdonosa. A külföldi anyacég készíti a konszolidált beszámolót, melynek a magyar cég is része. A Tao-tv. beruházásihitel-kamat adókedvezményét igénybe veheti a magyar cég? A magyar cég a Kkv. tv. 3. §-a szerint a mutatói alapján kkv-nak minősül. Viszont az 5. § a konszolidálás miatt az anyacéggel együtt már nem minősül kkv-nak. Jól értelmezzük, hogy az anyacéggel együtt kell vizsgálni, és ebben a viszonylatban nem lehet alkalmazni a kedvezményt? Nem egyértelmű a Kkv. tv. vállalkozás fogalom meghatározása, hogy csak belföldi vagy külföldi vállalkozásokat is figyelembe kell venni a mutatók megállapításakor.

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Kérdés: Fejlesztési tartalék címen lekötött összeg feloldható-e nem új tárgyi eszköz beszerzésére, ha a beruházás megfelel a számviteli törvény fogalmainak? Mennyi időn belül értékesíthető a használtan beszerzett tárgyi eszköz? (Diófelszedő gépről van szó.)