1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?

Kérdés:

A kft. elhunyt tagjának örökrészével kapcsolatban kérdezem: amikor megállapítom a megszűnő törzsbetétre jutó vagyon értékét (amely a vagyoni hozzájáruláson felül tartalmazza az eredménytartalék és tőketartalék összegét is), és előírom az örökössel szembeni kötelezettségként, van-e egyenes ági öröklés esetén szja- és szochokötelezettség?

Kérdés: A cég ügyvezetői mellékállásúak, osztalék formájában vesznek ki majd jövedelmet. Együttes aláírási joggal rendelkeznek. Az egyik ügyvezető főállású egyéni vállalkozó is egyben, ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a kft. A másik ügyvezető engedélyével beszámlázna a cégbe alvállalkozói díjat a fuvarozásról. Járható-e ez a számlázás?

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?

Kérdés: A társasház néhány lakástulajdonosa saját költségén elektromos autótöltőt telepített a társasházban, amelynek a fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen névre szóló kimutatás alapján társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromosautótöltő-áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromosautótöltő-áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének, vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasház havi egyenlegközlőben történő előírás?

Kérdés: A társasház kültéri közös területén engedélyezte a társasházi lakások tulajdonosai számára betonozott aljzattal rendelkező, zárt tárolóbokszok létesítését. A tárolóbokszok a lakástulajdonosok tulajdonában vannak, a beszerzésük és telepítésük a tulajdonosok saját költségén történt. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai az egységnyi tulajdoni hányadon alapuló közös költség meghatározott százalékának megfelelő összeget fizetnek a társasház folyószámlájára. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai által fizetett összeg közös költségnek vagy bérleti díjnak, esetleg valamilyen más jogcímen fizetett összegnek minősül? Amennyiben nem közös költség, abban az esetben az a társasház részéről a vállalkozási tevékenység bevételei közé sorolandó? Ez utóbbi esetben a társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége a bokszok tulajdonosai részére?

Kérdés: A cég 100%-os üzletrészt vásárol egy másik cégben 100 egység értékben. A megvásárolt cég saját tőkéje 90 egység. A következő évben a tulajdonos cég 50 egység osztalékot kivon a megvásárolt cégből. A megvásárolt cég saját tőkéje lecsökken 40 egységre. Kell-e és mikor a tulajdonos cégnek a 100 egység részesedés után értékvesztést elszámolnia?