1742 cikk rendezése:
41. cikk / 1742 Két tulajdonos által vásárolt ingatlan hasznosítása
Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?
42. cikk / 1742 Behajthatatlan követelés vagy értékvesztés visszaírása
Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?
43. cikk / 1742 Végelszámoláskor a tőkeemelés értelmezése
Kérdés: A kft. tagjai egyszerűsített végelszámolásról döntöttek. 2016-ban az 500 E Ft-os jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére emelték fel 3000 E Ft-ra. A 2500 E Ft különbözet végelszámolásakor a vállalkozásból kivont jövedelemként kerül számfejtésre. A végelszámolás során a V2 mérlegben a 411. jegyzett tőkével szemben elszámolható ez a 2500 E Ft? Ha nem, akkor mivel szemben számolható el, illetve mikor?
44. cikk / 1742 A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?
Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
45. cikk / 1742 Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések
Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
46. cikk / 1742 Erdőkezelő könyvelési feladatai
Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
47. cikk / 1742 Mikrogazdálkodói beszámoló könyvvizsgálata
Kérdés: A cég tulajdonosai könyvvizsgáltatni szeretnék a mikrogazdálkodói beszámolót, bár erre a cég nem kötelezett. Megtehetik ezt?
48. cikk / 1742 Több adókedvezmény egyidejű érvényesítése
Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?
49. cikk / 1742 Transzferár-dokumentáció készítése
Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.
50. cikk / 1742 Kapott osztalék kifizetése
Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?
