Vendéglátás nyersanyagának nyilvántartása

Kérdés: A vendéglátóegységeinknél a felhasznált nyersanyagokat az árukészletek között tartjuk nyilván. Helyes-e gyakorlatunk? A különböző szakkönyvekben – e témában – egymástól teljesen eltérő álláspontokkal találkozunk.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja lényegében meghatározza az árukészlet fogalmát: amit a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és ami a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban marad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Áfa: a reprezentáció adóalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. a hivatali reprezentációhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonását megengedi. Az Szja-tv. azonban – ha már túlléptük a 2,5 millió forintos határt – a reprezentáció és a természetbeni juttatás adóalapját az adott vagyoni értékmegszerzésére a kifizető kiadásainak számla szerinti, áfát is tartalmazó értéke után határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a levonható áfa is adóalapot képez?
Részlet a válaszából: […] Az előző kérdésre adott válaszban utaltunk rá, az Áfa-tv.-ben nincs a reprezentációra fogalmi meghatározás. Az előzetesen felszámított áfa akkor vonható le, ha az adott természetbeni juttatás, reprezentáció az üzleti tevékenység érdekében merült fel. A reprezentáció is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Üzletiajándék-juttatás adómentes mértéke

Kérdés: A 10 ezer Ft egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék esetén az adómentes rész meghatározása történhet-e két lépcsőben, 500 Ft alkalmanként (maximum háromszor), illetve a létszám és az 1500 Ft/fő szorzótényezővel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra keres választ, hogy az adómentesen adható üzleti ajándék mértékének meghatározása során az alkalmanként adómentesen bárkinek adható 500 Ft összegű értéket meg nem haladó ajándék juttatását is figyelembe kell-e venni.A 2001. évi L. törvénnyel módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] A társasági adó és osztalékadóA társasági adó és a társasági osztalékadó (az adóelőleg, az adó és a "feltöltés") megfizetéséről az Art. 2. számú mellékletének 3/A-C) pontja, az Art 5. és 9. számú melléklete rendelkezik.A társasági adóra az adóévben, a bevallott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

Kérdés: A cég motoralkatrész-kereskedelmi tevékenységének megszüntetését (1999. szeptember) követően a 3 900 000 Ft értéken nyilvántartott árukészletét 400 000 Ft + áfa értéken értékesítette (2000. decemberben). Kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2000-ben hatályos előírása [3. számú melléklet A) fejezet 3. pontja] szerint nem a vállalkozás érdekében elismert költség, ráfordítás "készlet értékesítése, apportálása esetén az ellenértéket meghaladó könyv szerinti érték, ha a bevételként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A költségek, ráfordítások elszámolásával a Számviteli Levelek 1. számában a 17. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Más kérdésekre (például: 8. szám 144. kérdés) válaszolva szóltunk az 5. számlaosztályban való könyvelésről, az eladott áruk beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Bizományba átvett áruk elszámolása

Kérdés: Betéti társaságunk bizományba – értékesítés céljából – átvesz árukészletet. A megbízóval negyedévenként számolunk el. Hogyan kell ezt számlázni, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti bizományi ügyletben szereplő felek: a megbízó, aki az áru eladására ad megbízást; a bizományos (a kérdező), aki az áru eladását vállalja; a vevő, akinek a bizományos a megbízó áruját eladja.A bizományi ügyletek könyvviteli elszámolásánál általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Működési támogatás elhatárolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a közhasznú társaságnál kapott működési támogatás még fel nem használt részét?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú társaság (kht.) a számviteli törvény előírásai szerinti kettős könyvvitellel alátámasztott beszámolót készít, a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének figyelembevételével.A tárgyévben kapott működési támogatást az új Szt. 77....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványtól kapott támogatásnak a kft.-nél történő elszámolása alapvetően attól függ, hogy az alapítvánnyal kötött megállapodás mit tartalmaz. A megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatást: végleges jelleggel, visszafizetési kötelezettséggel, meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16., 17., 18. pontjai tartalmazzák a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal szembeni követelményeket, de nem találunk a sztornószámlára vonatkozó előírást. A számlaadási kötelezettségről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
1
…
104
105
106
…
108