Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélnél Az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: egyéb ráfordításként kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A totálkáros gépkocsi gépkocsiként (tárgyi eszközként) nem hasznosítható, ezért azt az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a forgóeszközök közé át kell sorolni, és az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] A dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérlet adóterheire a Számviteli Levelek 14. számában a 275. kérdésre adott válaszban már kitértünk. Ennek megfelelően a könyvelés: a fitnesz-, tenisz- és egyéb sportbérletekért kifizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a jóléti és kulturális költségek is. Nyilvánvaló, hogy itt kell elszámolni a saját üdülő működtetésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Leányvállalat beszámolója

Kérdés: A külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatát bevonja a konszolidálásba. Készíthet-e ez a leányvállalat egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem. Az új Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a konszolidálásba bevont vállalkozás nem alkalmazhatja a (2) bekezdés előírásait, azaz nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Céltartalék megszüntetése

Kérdés: Társaságunk képzett a várható veszteségekre céltartalékot 2000. év végén a vevővel szembeni követelésekre. Mi a könyvelési teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 177. §-ának (8) bekezdése szerint: a követelések miatt a várható veszteségek fedezetére képzett és 2000. december 31-én a mérlegben ilyen címen kimutatott céltartalékot legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év (ez 2001.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint: "a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott ...éves beszámolót... az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: naptári évtől eltérő üzleti év

Kérdés: A naptári évtől eltérő üzleti év szeptember 1-jén kezdődik. Hogyan kell teljesíteni az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az iparűzési adóban az áttérés évében és azt követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az "új" üzleti évre való áttérés éve – mely egyébiránt egy adóévnek számít – 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-ig tart. Ezen időszak alatt 2001. március 15-ig kell megfizetni az előző (2000.) adóévről szóló fizetési meghagyásban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, hogy számviteli szempontból a bizonyos szolgáltatások és termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok (étkezési utalvány, üdülési csekk, utazási utalvány, vásárlási utalvány stb.) nem minősülnek csekknek, azaz pénzeszköznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
…
103
104
105
…
109