Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét, illetve mezőgazdasági támogatások esetében, a támogatási szerződés szerint – jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Várható késedelmi pótlék elszámolása

Kérdés: El kell-e számolni a tárgyévi ráfordítások között a várható, de az APEH által csak a következő évben kivetendő és jogerőre emelkedő késedelmi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] Röviden: igen, amennyiben az az üzleti évhez vagy az azt megelőző üzleti évekhez kapcsolódik.Az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez utóbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Az 534. számla használata

Kérdés: Mit kell könyvelni az 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj számlára?
Részlet a válaszából: […] Ha a fogyasztási adót, jövedéki adót, termékdíjat, bérjáruléknak nem minősülő egyéb járulékot akkor kell megfizetni, amikor a saját előállítású terméket a kiskereskedelmi egységbe kiszállítják, illetve a saját előállítású terméket a saját üzemben felhasználják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Árukkal kapcsolatos könyvelés

Kérdés: A bolti kiskereskedelmi egység év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet, a mérlegfordulónapon leltárfelvétellel állapítja meg az árukészlet értékét. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 69. §-ának (2) bekezdése közvetetten utal arra, hogy a készletekről nem kötelező a mennyiségi nyilvántartás vezetése. Így a kereskedelmi árukról sem kötelező mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni.Amennyiben a kereskedelmi árukról év közben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Vendéglátás nyersanyagának nyilvántartása

Kérdés: A vendéglátóegységeinknél a felhasznált nyersanyagokat az árukészletek között tartjuk nyilván. Helyes-e gyakorlatunk? A különböző szakkönyvekben – e témában – egymástól teljesen eltérő álláspontokkal találkozunk.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja lényegében meghatározza az árukészlet fogalmát: amit a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és ami a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban marad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Áfa: a reprezentáció adóalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. a hivatali reprezentációhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonását megengedi. Az Szja-tv. azonban – ha már túlléptük a 2,5 millió forintos határt – a reprezentáció és a természetbeni juttatás adóalapját az adott vagyoni értékmegszerzésére a kifizető kiadásainak számla szerinti, áfát is tartalmazó értéke után határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a levonható áfa is adóalapot képez?
Részlet a válaszából: […] Az előző kérdésre adott válaszban utaltunk rá, az Áfa-tv.-ben nincs a reprezentációra fogalmi meghatározás. Az előzetesen felszámított áfa akkor vonható le, ha az adott természetbeni juttatás, reprezentáció az üzleti tevékenység érdekében merült fel. A reprezentáció is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Üzletiajándék-juttatás adómentes mértéke

Kérdés: A 10 ezer Ft egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék esetén az adómentes rész meghatározása történhet-e két lépcsőben, 500 Ft alkalmanként (maximum háromszor), illetve a létszám és az 1500 Ft/fő szorzótényezővel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra keres választ, hogy az adómentesen adható üzleti ajándék mértékének meghatározása során az alkalmanként adómentesen bárkinek adható 500 Ft összegű értéket meg nem haladó ajándék juttatását is figyelembe kell-e venni.A 2001. évi L. törvénnyel módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] A társasági adó és osztalékadóA társasági adó és a társasági osztalékadó (az adóelőleg, az adó és a "feltöltés") megfizetéséről az Art. 2. számú mellékletének 3/A-C) pontja, az Art 5. és 9. számú melléklete rendelkezik.A társasági adóra az adóévben, a bevallott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

Kérdés: A cég motoralkatrész-kereskedelmi tevékenységének megszüntetését (1999. szeptember) követően a 3 900 000 Ft értéken nyilvántartott árukészletét 400 000 Ft + áfa értéken értékesítette (2000. decemberben). Kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2000-ben hatályos előírása [3. számú melléklet A) fejezet 3. pontja] szerint nem a vállalkozás érdekében elismert költség, ráfordítás "készlet értékesítése, apportálása esetén az ellenértéket meghaladó könyv szerinti érték, ha a bevételként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
…
105
106
107
…
110