Időbeli elhatárolás: bérköltség

Kérdés: 2001. évtől a bérköltségeket valóban a statisztikai keresettel azonos összegben lehet csak figyelembe venni? Megszűnik annak lehetősége, hogy a tárgyévhez kapcsolódó vezetői prémiumokat el lehessen határolni akkor is, ha azokat csak a következő évben fizetjük ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdező pontatlanul értelmezi az új Szt. 79. §-a (2) bekezdésének azon meghatározását, mely szerint: "Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, ... amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek..."A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése

Kérdés: Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja gyakorlatilag az áruk fogalmát tartalmazza. Áruk az olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatások, az alvállalkozói teljesítmények értékét év közben kötelező-e a készletszámlán átvezetni, ha egyébként év közben nem vezetünk készletnyilvántartást, közvetlenül a 8. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 159. §-a tartalmazza a kettős könyvvitel szabályait. E szerint a gazdálkodónak olyan könyvviteli nyilvántartást kell vezetnie, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Személygépkocsi bérlete

Kérdés: Kérem ismertessék, hogy a személygépkocsi bérletével kapcsolatosan a nettó bérleti díj miként és milyen módon határolandó el?
Részlet a válaszából: […] A bérlet fogalmát a Ptk. határozza meg.A bérleti jogviszonynál a bérbeadó az általa aktivált, használatba vett és bérbe adott személygépkocsinak a bérleti időszak leteltével is tulajdonosa marad. A bérbeadó a bérbe adott eszköz használatáért bérleti díjat számol el (T 311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Maradványérték: lízingelt eszköz

Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbevevőnek az eszközök (jellemzően a tárgyi eszközök) között kell kimutatnia. Ebből következően, azt a lízingbeadónak a könyvekből a lízingbeadáskor ki kellett vezetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] A tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Számlázható-e a kártérítés?

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése szerint: "Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] Betéti társaságAz új Szt. 8. §-ának (4) bekezdése szerint: "Ha a törvény másként nem rendelkezik, egyszeres könyvvitellel alátámasztott ... egyszerűsített beszámolót készíthet az iskolai szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, a jogi személyiség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
…
105
106
107
108