Üzletrész értékesítése

Kérdés: A társaság jegyzett-tőke-emelést hajtott végre három éve. A jegyzett-tőke-emelés társasági szerződésben meghatározott értéke 100 E Ft volt, új tag lépett a társaságba. A belépő tag kötelezettségét apporttal teljesítette, az apport értékét a szerződés 3100 E Ft-ban határozta meg. A 3000 E Ft jegyzett tőkén felüli rész a tőketartalékba került. A tag most értékesíti üzletrészét 500 E Ft-ért. Az üzletrész adásvételi szerződésben rögzített névértéke 100 E Ft. A 400 E Ft-os különbözet lesz a kilépő tag jövedelme? A tőketartalékról nem rendelkezik a szerződés.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szabálytalan jegyzett-tőke-emelésre utal.A belép ő tagot illet ő en: a t ő két emel ő társaság saját t ő kéje – névértéket meghaladó összegben – csak akkor növekedhet, ha a jegyzett tőke emelése a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítésekor az árfolyam-különbözetet csökkentő tétel

Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész (mint értékpapír) értékesítésekor az Szja-tv. 67. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni. A magánszemély jövedelme megállapításához az elért bevételt az üzletrész megszerzésére fordított összeggel (a szerzési értékkel) kell jellemzően csökkenteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] A társaság megalapítása előtt a két magánszemély 15 darab szoftverelemet készített, amelyek használati jogát értékesítették. Az értékesítésből származó árbevétel a magánszemélyek bevétele volt. Feltételezzük, hogy az ezen bevétel alapján megállapított jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.
Kapcsolódó címke:

Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél az üzletrész értékesítésének könyvelése:– az üzletrész adásvételi szerződés szerinti eladási árának elszámolása a tulajdonosváltozás cégbírósági bejegyzése után: T 366 – K 9721;– a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T 179...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása

Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok – egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában – a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítsunk: a Ptk. 3:174. §-a szerint az üzletrészt vissza lehet vásárolni, és azt a társaság nem megvásárolja. A helyes, törvényszerű használattal tehát a társaság az örököstől visszavásárolja az üzletrészét.Kérdés, hogy az örököst megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Osztrák magánszemély részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély állandó élettere Ausztria. Az osztrák magánszemély szeretné értékesíteni az üzletrészét. A részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség? Ha igen, akkor mi a teendő, ha magánszemély, mi a teendő, ha jogi személy a vevő?
Részlet a válaszából: […] Ha az osztrák állampolgárságú magánszemély osztrák adóügyi illetőségű (feltehetően igen), és a betéti társaság vagyonában nincs magyarországi ingatlan, az üzletrész eladásából származó árfolyamnyereség Ausztriában adóztatható. (A Magyar Népköztársaság és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Több részletben beszerzett üzletrész részbeni értékesítése

Kérdés: Magánszemély több részletben szerzi meg egy kft. üzletrészeit. Az első 10%-ot 1 millió forintért, a második 60%-ot 2 millió forintért. Így összesen 70% tulajdona lesz. Ebből elad 30%-ot 10 millió forintért. Mennyi a bekerülési értéke az eladott üzletrésznek? Változik-e a bekerülési érték számítása, ha nem magánszemély, hanem kft. az üzletrész tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:161. §-ának (2) bekezdése szerint a tagnak több törzsbetéte is lehet. Ebből következően több üzletrésze is, azzal a törvényi megjegyzéssel, hogy a társasággal szemben akkor is egy tagnak számít. Az, hogy a tagnak hány üzletrésze van, a cégjegyzékből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés: Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez pontosítás szükséges, hogy az jogszerű legyen. Az üzletrészt csak az üzletrész tulajdonosa (a harmadik személy) értékesítheti, a kft. egyetértése mellett. Feltételezhetően a vevő is magánszemély volt.A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: A tagot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Üzletrész értékesítése, részletfizetés utáni tulajdonátadással

Kérdés: Adott kft.-nek 50% üzletrésze van egy másik kft.-ben, amelyet értékesít könyv szerinti érték feletti áron. A vevő részletekben fizeti meg az üzletrész vételi árát. A cégbírósági bejelentés és a majdani bejegyzés csak az utolsó vételárrész kifizetésével történik meg. Az utalások vételárrész-közleménnyel érkeznek az eladó cég bankszámlájára. Mikor kell realizálnom az üzletrész-értékesítésből adódó nyereséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy akkor, amikor az eladott üzletrész tulajdonjogát a cégbíróságon a vevő nevére átírták, azaz az eladó társaság 50%-os tulajdonjogát törölték.A vevő által részletekben megfizetett vételárrészeket az eladó kft.-nél mindaddig kapott előlegként (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
Kapcsolódó címke:

Részvények értékesítésének könyvelése

Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés (részvény, üzletrész) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereség jellegű – különbözetet részesedésekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
1
2
3
9