337 talált cikk a vagyoni értékű jog kifejezésre

Kérdés: Adott egy „A” társaság, amely rendelkezik ingatlan vagyonnal, és az adott adóévben ezt az ingatlant apportként átadja a „B” társaságnak, később ennek a „B” társaságnak a vagyoni részesedését megszerzi egy harmadik társaság még az adott adóévben. Mivel a „B” társaságban az adott évben apportként megszerzett ingatlan nem szerepel az utolsó rendelkezésre álló beszámolóban, és így az ingatlanok mérlegértéke nem éri el az ltv.-ben meghatározott arányt, így nem tekintendő ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak. Tekintve, hogy az ltv. 18. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azon ingó és vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzése illetékkötelezettséget keletkezhet, az egyéb vagyoni betét megszerzése utána ezen kötelezettséggel nem kell számolni. Jól gondoljuk, hogy ha a harmadik társaság megszerzi a „B” társaság vagyoni részesedését, és az előzőekben felsorolt dolgok megtörténnek az adóévben, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?

Kérdés: 2022-ben egy magánszemély szüleitől ajándékozással kapott egy ingatlant. A szerződésben fel lett tüntetve az ingatlan piaci értéke, ugyanakkor egyenes ági ajándékozás miatt nem kellett illetéket fizetni. 2025-ben az ingatlan értékesítésre került. Hogyan kell megállapítani az szja-alapot?
1. Az ajándékozási szerződésben feltüntetett piaci érték figyelembevételével? Vagyis az eladási árból levonom az ajándékozási szerződésben szereplő értéket?
2. Vagy az eladási ár 75%-ával csökkentem a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem? Mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni tudnám a bevételemet?

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?

Kérdés: Őstermelő családi gazdálkodó átveszi a gazdaságot édesapjától, melynek ellentételezéseként holtig tartó életjáradékot fizet részére. A kérdésem az, hogy az életjáradékot magánszemélyként fizeti-e, vagy őstermelőként költségként elszámolhatja a gazdaságban?

Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?

Kérdés: A sportegyesület áfa alanyi mentes, közhasznú jogállással nem rendelkezik. Bevételei tagdíjból és támogatásokból származnak. Tevékenysége: labdarúgóutánpótlás-nevelés 6–19 éves korosztály számára. Az egyesületben U–U19-ig különböző korosztályban 16 versenyképes csapat játszik. Az egyesület szakképzett edzőket alkalmaz, a magas fokú képzés nyújtása céljából. Továbbá sporteszközöket és sportruhákat biztosít a versenyző tanulóknak. Több esetben sor kerül, hogy egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol. Ennek kapcsán az átadó egyesület kiszámlázza a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket az átvevő egyesület részére. A számlában nevelési költségtérítés jogcím szerepel. Ezt a nevelési költségtérítést árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni? A számla áfamentesen van kiállítva. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozik az áfa alanyi mentes értékhatárba. Helyes-e ez így?