176 cikk rendezése:
111. cikk / 176 Értékesítés Közösségen kívülről Közösségen kívülre
Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.
112. cikk / 176 Belföldi eladó német vevőnek Horvátországba szállít
Kérdés: Vállalatunk belföldi adóalanyként egy németországi vevőnek értékesít oly módon, hogy az árut nem Németországba, hanem Magyarországról közvetlenül Horvátországba szállítja. A vámkezelés már a német cég által a horvát cég felé kiállított számla alapján történik. A magyar cég ("A") számlázhat-e a közbenső vevő ("B") felé adómentesen (a számlán feltüntetve a német cég közösségi adószámát)? A magyar cég bevallásában ez az értékesítés Közösségen belülre történő értékesítésnek vagy exportnak minősül?
113. cikk / 176 Exportbizományos áfaelszámolása
Kérdés: Hogyan alakul az exportbizományos áfaelszámolása az EU-csatlakozást követően, illetve történt-e változás 2005-ről 2006-ra?
114. cikk / 176 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.
115. cikk / 176 Bérmunka harmadik országbeli megrendelő részére
Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?
116. cikk / 176 Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél
Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
117. cikk / 176 Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának
Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
118. cikk / 176 Közvetítés harmadik országból történő közösségi beszerzésnél
Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?
119. cikk / 176 Exportértékesítés a kiskereskedelmi egységben
Kérdés: A 2309. kérdésre adott válasz szerint exportértékesítésként könyvelendő a kiskereskedelmi egységben az eladás, ha a vevő számlát kér, és abból megállapítható, hogy külföldi. A vállalkozás termelőibor-kimérési engedéllyel rendelkezik, borkóstolót tartott, a vevő számlát kért, amelyből látható, hogy a vevő külföldi. A számla 25%-os áfát is tartalmazott. Más esetekben a külföldi vevő bort vásárolt, forintban fizetett, áfás számlát kapott. Ezeket az eseteket a számvitelben exportértékesítésként kell elszámolni? Az áfabevallásban is exportként kell feltüntetni? A külföldi vevőről nem tudom, hogy a magyarországi üzlethelyiségemben vásárolt terméket kiszállítja-e külföldre, akkor is exportárbevételként kell elszámolni?
120. cikk / 176 Motorkerékpárok regisztrációs adójának elszámolása
Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?
