197 talált cikk a vám kifejezésre

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?

Kérdés: A kft. belföldön vásárol egy gépet harmadik országba történő továbbértékesítési céllal. A beszerzés áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?

Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?

Kérdés: 2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét – mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől – és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?

Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?

Kérdés: A kft. magánszemélytől vásárolt egy 2800 kg össztömegű, 6 személy szállítására is alkalmas, nyitott raktérrel is rendelkező gépkocsit. A forgalmi engedélybe tehergépkocsi van bejegyezve. Ez a gépkocsi az Áfa-tv. értelmében személy- vagy tehergépkocsinak számít? Az Áfa-tv. azt a gépjárművet tekinti tehergépkocsinak, amelynél a vtsz.-besorolás 8704-es. Amikor új tehergépkocsit veszünk, a számlára az eladó ráírja a 8704. vtsz-t. Elegendő ez? Mi a helyes besorolás akkor, ha magánszemélytől vásároltuk a tehergépkocsit?