Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Azátvétel elismertetése – az átvevő adatainak feltüntetésével – átvételijegyzékben is történhet. Számviteli elszámolásA vám és az áfa megfizetése nélkül importált termékeket iskészletre kell venni, azok piaci értékén (legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...egyezmény szerint az adott jövedelem hol éshogyan adóztatható;– az Szja-tv. szerint csak a Magyar Köztársaság területén -beleértve a vámszabad területet is – szerzett jövedelme után (külföldiilletőség esetén), vagy az összes jövedelme (magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Közösségen belüli teherközlekedés harmadik államba

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 11/A. §-ának i) pontja szerintiadómentes szolgáltatásnak, ha kétséget kizáróan igazolni tudja, hogyszolgáltatása a vámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik országterületére kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódott.A leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...behozták. A kérdésben leírt esetbenez Magyarország. Az Áfa-tv. 21. §-a szerint az adófizetési kötelezettségtermékimportnál a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozatközlésének napján keletkezik. Az Áfa-tv. 41. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Értékesítés harmadik országba

Kérdés: A kft. belföldön vásárol egy gépet harmadik országba történő továbbértékesítési céllal. A beszerzés áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...amelynekközvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követőharmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság – végleges rendeltetéssel – harmadikország területére kilépteti.Az Áfa-tv. 32. §-a (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Szélerőmű minősítése

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy számviteli, adózási szempontból aszélerőműt nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni. Az összekapcsoltrendszereket az ellátott funkció, feladat, tevékenység, továbbá a várhatóhasználat időtartama függvényében kell kettő vagy több tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Áruszállítás Ukrajnából Magyarországra

Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a belföldön megtett útszakasz erejéig a bevétel abban az esetbenlehet adómentes, ha 1. az közvetlenül kapcsolódik a vámhatóság által véglegesrendeltetéssel Közösségen kívülre kiléptetett termékhez (export), 2. ha ateherközlekedés költsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Vámhatóság által kivett áfa elszámolása

Kérdés: 2005. július 1-jétől a harmadik országból beszerzett áruk után a vámhatóság megállapítja az áru értékét – mely eltér a szállítótól kapott számla összegétől – és az áfa összegét. A társaság az áfát megfizeti, átutalja. A fenti gazdasági eseményeket hogyan kell helyesen könyvelni és az áfabevallásba beállítani? Kell-e az áfabevalláshoz csatolni a 06. számú mellékletet?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 46. §-ának 2005. évben év közben történtmódosítása értelmében 2005. július 1-jétől csak az erre vámhatósági engedéllyelrendelkező, általános szabályok szerint adózó adóalanyok számolhatják elönadózással a termékimport után keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Import Közösségen belüli továbbértékesítése

Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?
Részlet a válaszából: […] Hosszan idéztük a kérdést, hogy válaszunk pontosan érthetőlegyen. A leírt esetben az import Magyarországon valósul meg, az importáló amagyar társaság, amelynek a magyar szabályok szerint (kivetéssel vagy önadózásútján) meg kell fizetnie az importáfát. (Ez az áfa az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
Részlet a válaszából: […] ...alapokba, a helyi önkormányzatoknak az adóévbenmegfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj,vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzésipótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
1
10
11
12
18