200 talált állásfoglalás a vám kifejezésre

Kérdés: Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?

Kérdés: Egy kft. sportedzéseket szervez. Az edzőket megbízási díjjal foglalkoztatja óradíjas megállapodásban, havi elszámolással. Lesz olyan edző, aki főállás mellett végzi ezen tevékenységet, ezért ekhós nyilatkozatra számítunk tőle. A megbízási szerződés alapján a havonta elszámolt tárgyhavi óradíjak után járó nettó megbízási díjat a következő hónap 10-ig kell rendeznie a kft.-nek az edző felé. Jól gondoljuk-e, hogy a kifizetés időpontjának megfelelő hónapban kell számfejtést végezni, illetve, hogy a T 1041-es tekintetében azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett összeg eléri-e a kifizetés időpontjában aktuális minimálbér 30%-át, függetlenül attól, hogy ekho szerinti adózás alkalmazandó-e az adott személy tekintetében?

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?

Kérdés:

Az áfatörvény 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek lábon álló terményként (kukorica, árpa, mennyiségi egység: hektár) történő értékesítése esetén a 142. § (1) bekezdés i) pontját kell alkalmazni, vagy az egyenes adózás szabályait? Az adóalanyok megfelelnek a fordított adózás feltételeinek.

Kérdés: Orvosi eszközöket gyártó cégnél előfordul, hogy az eladott eszköz meghibásodik. A partner ilyenkor a gépet visszaküldi Magyarországra. Az eszköz vámolásához a partner kiállít egy számlát, amelyen jelzi, hogy nem kell majd kifizetni, csak a vám miatt állította ki. Amikor a cég megjavítja az eszközt, és visszaküldi a vevő részére, akkor ki kell állítani – legalább – egy pro forma számlát, hogy a vámon átjuthasson a termék. Mi a jó megoldás erre? A partner is kiállít egy számlát, és amikor visszamegy a termék, akkor a cég is állítson ki számlát, így a kettőt kompenzálva kifut a vevő/szállító egyenleg? Vagy maradjunk a pro forma számla kiállításánál, és a partner számláját ne könyveljük, így biztosítva, hogy a megfelelő gazdasági eseményt tükrözze a könyvelés? Melyik lenne a legjobb megoldás, ha sem ide, sem visszafelé az eszköz utaztatása után nem lesz fizetési kötelezettsége egyik félnek sem?

Kérdés: Egyik szállásadó partnerünk alábbi sorokat írta az általuk kiállított számla kifogásolása után: „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint az áfatörvény alapján, amennyiben szállásszolgáltatás-igénybevétel is történik, abban az esetben időszakos elszámolásnak minősül”. Érdeklődöm, hogy a szálláshely-szolgáltatást időszaki ügyletként kell kezelni? Ha igen, fel kell-e tüntetni a számlán az időszakot, illetve akkor is időszaki számlát kell kibocsátani, ha csak egy éjszakára szálltak meg a cégünk dolgozói a hotelben?

Kérdés:

Kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozás költségelszámolásával kapcsolatban kérdésem:
1. Tehergépjármű esetén hogyan történik a költség elszámolása? Számla alapján, vagy menetlevél/útnyilvántartás alapján? Ha lehet, példát is kérek.
2. Tehergépjármű 1. pont szerinti költségelszámolása mellett elszámolható-e személygépkocsira az 500 km-es átalány?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: A kiskereskedelmi adót milyen számlaosztályban szükséges könyvelni?