Találati lista:
1. cikk / 164 Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
2. cikk / 164 Forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése
Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
3. cikk / 164 Vásárolt földterületen telkek kialakítása
Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
4. cikk / 164 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
5. cikk / 164 HEM számviteli nyilvántartása
Kérdés: Amikor a magánszemély átadja (lemond a cég javára) a vagyoni értékű jogról (HEM), az hogyan, mivel szemben kerül be a könyvelésbe? Mert a cég nem fizet neki. A magánszemély részére a cég cserébe padlásszigetelést végez. A HEM (Hitelesített energiamegtakarítás) bekerülésének könyvelésére helyes-e az a megoldás, hogy a vásárolt készletek között anyagként mutatjuk ki az egyéb bevételekkel szemben az aktuális értéken? Értékesítéskor pedig az elábé és nettó árbevétel lesz?
6. cikk / 164 Energiamegtakarítás számviteli kezelése
Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
7. cikk / 164 Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása
Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
8. cikk / 164 Könyvek, régiségek készletre vétele
Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
– térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
– Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
– Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
– térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
– Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
– Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
9. cikk / 164 Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása
Kérdés: A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel mint ráfordítás, vagy a 82-ben mint elábé?
10. cikk / 164 Térítésmentes szervestrágya-átadás
Kérdés: Térítésmentes szervestrágya-átadás történt a vevő részére, a számlán feltüntetésre került az áfa alapja, az áfa összege és a bruttó összeg. A számla szöveg részében pedig azt jelezték, hogy pénzügyi rendezést csak az áfa összegéig igényel. Az áfaalap cca. 1.000.000 Ft, amely összeget egyéb bevételként könyvelném. Helyes ez a könyvelés? Az eladó részéről mi a helyes könyvelés?
