33 cikk rendezése:
11. cikk / 33 Napi kiadások a pénztárgépben
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
12. cikk / 33 Pénztárgépbe a kivét beütése
Kérdés: Adott egy pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Legutóbb egy előadáson elhangzott, hogy a 2017. évtől a pénztárgépes cégeknél a kivétet is be kell ütni a pénztárgépbe (pl. kp.-befizetés bankba). Ezt hogyan kell érteni? Annak a cégnek a pénztárgépe, amelynek könyvelek, még a sztornóbizonylat kezelésére sem alkalmas (pl. téves beütés, vagy rosszul beütött összeg helyesbítése), erre egy külön nyomtatvány szolgál (a legtöbb pénztárgép nem alkalmas erre). Hogyan tudjuk ezt megvalósítani?
13. cikk / 33 Göngyölegvisszáru könyvelése
Kérdés: 2014. évben a kft. – tevékenysége vendéglátó-ipari egység – árubeszerzésében gyakran előfordul göngyölegvisszáru. Könyvelése a T 814, 466 – K 454 tétellel, bruttó összegben 55 ezer forint. Helyes ez a könyvelési tétel? Az áfabevallásban a levonható áfa ennyivel csökken?
14. cikk / 33 Visszaküldött hibás termék számlázása
Kérdés: Cégünk összeszerelő tevékenységéhez termékeket vásárol egy kft.-től. A hibás termékeket időközönként visszaküldi szállítólevéllel a kft.-nek. Szabályos-e az az eljárás, ha a visszáru értékéről cégünk állítja ki a számlát, tehát értékesíti a selejtes terméket a szállító cégnek? Erre azért van szükség, mert a kft. jóváíró számla kiállítása esetén nem tudna megfelelni az Áfa-tv. azon követelményeinek, hogy az eredeti beszerzésről kiállított számlára hivatkozzon.
15. cikk / 33 Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke
Kérdés: A SZÉP kártyához kapcsolódó lejárt, visszafizetett elektronikus utalványok értékének helyes számviteli elszámolását keresve, két különböző könyvelési megoldással találkoztunk. A Számviteli Levelek 280. számában az 5732. kérdésre adott válasz szerint a lejártnak minősülő SZÉP utalványok visszautalt ellenértékét a személyi jellegű egyéb kifizetéseket csökkentő tételként kell elszámolni. A "Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat" 2013. évi 7-8. számában az 51/2013. számviteli kérdésre adott válasz szerint a visszafizetett értéket egyéb bevételként kell elszámolni az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján. Melyik megoldás alapján kell eljárni?
16. cikk / 33 Hírlap számlázása
Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?
17. cikk / 33 Alkatrészcsere elszámolása
Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?
18. cikk / 33 Közösségen belül visszaküldött termék
Kérdés: Közösségen belüli vevőnk egy átvett rakomány minőségi hibája miatt kér cégünktől engedményt. (A hiba csak a felhasználáskor derülhet ki.) Hogyan kell ezt bizonylatolni? Mi a helyzet akkor, ha nem küldi vissza a hibás árut, és hogyan kell eljárni akkor, ha visszaküldi? Kell-e jóváíró számlát kiállítani? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell használni? Ez akkor is érdekel, ha esetleg nem számlát, hanem más számviteli bizonylatot kell kiállítani. Az áfabevallást érinti?
19. cikk / 33 Importalapanyag visszaszállítása
Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?
20. cikk / 33 Visszaszállított áru számlázása
Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A visszárut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?