2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség
Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
2. cikk / 2 Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
