Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
Részlet a válaszából: […] ...kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget passzív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni (T 872 – K 4822)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...kamat.A hivatkozottakból következik, hogy csak az eszközbeszerzéshez szorosan kapcsolódóan felvett kölcsön üzembe helyezésig (ha a mérlegfordulónap megelőzi az üzembe helyezés napját, a mérlegfordulónapig) felmerült kamat része a bekerülési értéknek. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék: