Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...Az értelmetlen! Akkor harmadik személynek? Ez a valószínű. Ahhoz, hogy értékesítse, ahhoz vissza kellett vennie. A visszavételről pedig helyesbítő számlát kiállítani, negatív előjellel (a kérdésben ennek tekinthető a jóváírás!), a számla könyvelése: T 448 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...A helyesbítésről az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan helyesbítő számlát kell kiállítani. A 3 évre vonatkozó visszamenőleges rendezés azt jelenti, hogy ezen helyesbítő számlák alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címkék: