Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...azonosan kezeli.]Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §-a(1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzésesetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján azajándékozási illeték tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékba kellátvezetni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cégiratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (arészvényesek) valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezéséreegyebekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék: