2 talált cikk a mérlegfordulónapi értékelés , leltár , nyilvántartás , készlet kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány az elmúlt 20 év működéséről 2017-ben könyvet készített. Saját maguk írták, de nyomdát vettek igénybe a könyv elkészítéséhez. A könyvek egy részét elajándékozták, mert közben kiderült, hogy a könyvek nem eladhatók. 2017. 12. 31-én több mint 200 könyv az alapítvány birtokában volt, amelyet saját termelésű készletként állományba vettek. Valószínű, hogy azokat majd elajándékozzák a következő években. Az egyik kuratóriumi tag szerint, mivel a könyvek nem eladhatók, azokat nem lehet készletként kimutatni. Mivel el fogják adni, az csak a 2017. év költsége lehet. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?