Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítés időpontjáig bizonyított, akkor azt a mérlegfordulónappal, a dokumentált összegben (részben vagy egészében) a könyvekből ki kell vezetni. Ebből az is következik, ha a behajthatatlanság ténye és mértéke a tárgyév mérlegkészítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések esetében ad lehetőséget arra, hogy a kis összegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék: