Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Számviteli Levelek szerkesztőinek nem feladata a klasszikus értelemben vett tanácsadás. Feladatunk az, hogy a kérdésre adható választ a jogszabályi háttérre hivatkozással adjuk meg, támaszkodva évtizedes szakmai gyakorlatunk tapasztalataira is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy az ajándékozásiilleték-fizetésikötelezettség csak akkor áll fenn, ha az osztalékfizetést magánszemély engedteel. Amennyiben a kültag gazdálkodó szervezet, az általa elengedett osztalék atársaságnál 2009. július 9-től – az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék: