Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetésekor – függetlenül a kivezetés okától – csökkenti az adózás előtti eredményt.A szövetkezetnek a számviteli politikában szabályoznia kell a növendék állatok mérlegfordulónapi értékeléséhez:– a növendék állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Halasztott bevételek visszaírása

Kérdés: A 2006. évi CXXXI. törvénynek (Mód-tv.) a számviteli törvényt módosító rendelkezése szerint a halasztott bevételek megszüntetése az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is elszámolható, ha a kimutatott összeg jelentős, és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja. Kell-e a számviteli politikában rögzíteni, hogy ebben az esetben mit tekint a társaság jelentősnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben szereplő törvényt kellpontosítani! A kérdésben leírtakat a 2007. évi CXXVI. törvénnyel módosítottSzt. 86. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, amely rendelkezés 2008. január1-jével lépett hatályba, a hivatkozott törvény átmeneti rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címkék: