96 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] időpontban pedig a jegyzett tőke leszállítása. Ez azonban a társasági szerződés kétszeri módosítását jelenti, és többe is kerül.A kérdésből nem derül ki, hogy 2006-ban milyen jogcímen került az összeg a tőketartalékba? 2006-ban alakult a cég? És a jegyzett tőkét ázsióval, jegyzett tőkén felüli tőke átadásával határozták meg? A kérdésben leírt jogcím, azaz "befektetés" a tőketartalék növekedései között nincsen. Ha a tőketartalékba helyezés nem az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint történt, akkor 2006-ban jogellenesen jártak el. A jogellenes állapot megszüntetése 17 év után az adóhatóság számára gyanús lehet, különösen akkor, ha a tulajdonosokban, a tulajdonosok összetételében időközben változás[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség átvállalásának könyvelése a CSP1-nél:– az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének könyvelése, feltételezve, hogy eszközbeszerzés nem kapcsolódik a kötelezettséghez: T 4792 – K 9644;– a kötelezettség elengedését az eredmény javára kell elszámolni.Mint a fentiek is mutatják, nem teljesülnek a csereszerződés alapvető követelményei: két adásvétel helyett csak egy van, a másik gazdasági esemény valójában vagyonátadás. Nem teljesülhet azért sem, mert a két ügyletben nem azonosak a szereplők.Így a kérdés szerinti konstrukció jogszabályellenes.Jogszabályellenes az ügylet akkor is, ha CSP1 kft. a tagi kölcsön nyújtója, és a nyújtott tagi kölcsönt a követelések között mutatja ki (a 356. számlán). A tagokkal szembeni követeléseket el lehet adni piaci értéken, de átadható térítés nélkül is. Ez esetben ugyan megvan a két adásvételi ügylet: CSP1 tulajdonosa eladja az üzletrészt CSP2-nek és CSP3-nak, illetve CSP1 eladja a tagi követelését CSP2-nek és CSP3-nak, a probléma az, hogy a két ügylet szereplői nem azonos szereplők, és a két ügylet azonos irányú, mindkettőben a CSP2 és a CSP3 a vevő, nincs beszámítási lehetőség.A kérdés második fele szerint CSP2 is, CSP3 is tulajdonosa egy kft. üzletrészének, amelyből értékesíthet (és nem átad) vagy térítés nélkül átadhat 25-25 M Ft-ot CSP1-nek. Az értékesítés adásvételi szerződéssel, a térítés nélküli átadás megállapodással megtörténhet azzal, hogy a 25-25 M Ft az üzletrészek névértéke, az eladási árát az adásvételi szerződés, a piaci értéket a megállapodás tartalmazza.Könyvelés a CSP2-nél és a CSP3-nál adásvétel esetén:– az értékesített üzletrész eladási árának könyvelése: T 366 – K 9721;– könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-173;– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapítása a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetésével: T 9721 – K 8711.Könyvelés a CSP1-nél adásvétel esetén: T 171-173 – K 478, a megvásárolt üzletrész vételára.Könyvelés térítés nélküli átadás esetén a CSP2-nél, a CSP3-nál: a térítés nélkül átadott üzletrész könyv szerinti értékének kivezetése: T 8717 – K 171-173.Könyvelés térítés nélküli átvétel esetén a CSP1-nél:– a térítés nélkül átvett üzletrész piaci értékének állományba vétele: T 171-173 – K 97294;– a bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása: T 97294 – K 4833;– az időbeli elhatárolás megszüntetése az üzletrész bekerülési értékének, illetve a bekerülési érték arányos részének ráfordításkénti elszámolásakor: T 4833 – K 97294.A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a CSP2 is, a CSP3 is tagi kölcsönként az általa nyújtott kölcsönöket mutatják ki a követelések között (feltételezhetően a 356. számlákon).A tagikölcsön-követelések eladhatók, térítés nélkül átadhatók.A tagi kölcsönök értékesítésének könyvelése CSP2-nél, a CSP 3-nál:– követelések könyv szerinti értékének kivezetése: T 862 – K 356;– eladási árának bevételkénti elszámolása: T 368 – K 962;– a követelések értékesítése eredményének megállapítása a 862. és a 962. számlák összevezetésével: T 962 – K 862.A CSP2-nek és a CSP3-nak az értékesített tagi követelések adósait – a Ptk. a követelések engedményezésére vonatkozó előírásai szerint – írásban az értékesítésről tájékoztatni kell (többek között arról, hogy kötelezettségüket, törlesztéseiket, visszafizetéseiket a CSP1 felé teljesítsék). A tagi kölcsönt felvett tagoknak a kölcsönkötelezettségük nyilvántartásaiban, főkönyvi számláin a kölcsön nyújtójának nevét meg kell változtatniuk, egyéb könyvelési feladatuk nincs.A tagikölcsön-követelések vételének könyvelése a CSP1-nél a vételi áron: T 3651 – K 4799.A tagikölcsön-követelések[…]

Részlet a válaszából: […] adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Az Áfa-tv. 123. § (1) bekezdése alapján: Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § és a 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. – Ha nem vonják le az áfát, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor a taoalapot is meg kell növelni a bruttó értékkel. A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt meg kell növelni az olyan költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeggel, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. – A gépek bruttó bérleti díja nem a repi/egyes meghatározott juttatás része, tehát azzal kapcsolatban további adó nem[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint a törvény szerinti közteher megfizetésével nem terheli:a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót társadalombiztosításijárulék-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.Az előzőekben idézett jogszabályok alapján, mivel a levonás szempontjából munkabérnek az a kifizetés minősül, melyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel, és az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér esetén ez a feltétel nem teljesül, aggályos a letiltás érvényesítése. Ugyanakkor a Vht. 7. § (1) bekezdése szerint:"A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] beszerzett személygépkocsi nyilvántartásba vétele ugyanúgy történik, mint zárt végű pénzügyi lízingnél: a lízingbe adónak piaci értéken számláznia kell, a számlázott értéket a lízingbe adó árbevételként, a lízingbe vevő pedig beruházásként mutatja ki, eltérés abban van, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, ezért a számla fizetendő áfát nem tartalmazhat.A kérdésből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a kft. a lízingszerződés szerinti piaci értéken vette-e nyilvántartásba a lízingelt személygépkocsit a lízingbe adóval szembeni kötelezettségek között: T 161 – K 448, majd az aktiváláskor T 132, 142 – K 161. Ha igen, akkor az első részlet (előleg) és a havi törlesztőrészletek után a 448. számla egyenlege éppen 1200 E Ft (a maradványérték). A lízingbe vevőnek ezt az összeget kell megfizetnie ahhoz, hogy a személygépkocsi tulajdonjogát megszerezze (beszerzést nem kell könyvelnie, mert a személygépkocsi már a könyveiben szerepel). A maradványértéket úgy kell könyvelnie, mint az utolsó törlesztőrészletet a lízingbe adó számlája alapján.A kérdésben leírt könyvelés azonban nem pontos, hiányzik belőle a le nem vonható áfa elszámolása. Az egyértelműség érdekében a törlesztőrészletek könyvelése [az áfánál az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint]:– a törlesztőrészlet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentéseként: T 448 – K 384;– a törlesztőrészletekre jutó áfa= levonható 50%-a: T 466 – K 4544,= a le nem vonható áfa (a másik 50%-a): T 8671 – K[…]

Részlet a válaszából: […] saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká. A körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A Korm. rendelet szerinti kivételeket tekintve saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől is. A Korm. rendelet 21. §-ának az előírása szerint a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A gyártó a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében és a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség 13. § szerinti átvállalása esetén a gyártó a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben a számlán, vagy számla hiányában a forgalmazást bizonyító okiraton a számla vagy okirat kiállítója feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre kerül.” A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak az értékesítéshez kapcsolódóan kell szintén megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolásakor a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésében szereplő előírást kell alkalmazni, így a koncessziós társaság által kiállított számla alapján fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell a díjat megfizetni,[…]

Részlet a válaszából: […] lehet megállapítani, hogy az adott esetben ki mulasztott, és a mulasztó személy ismeretében lehet dönteni arról, hogy kell-e a kft.-nek késedelmi pótlékot, illetve önellenőrzési pótlékot fizetnie. Ezt a határozat jogerőre emelkedése előtt tisztázni kell. Ha kell fizetni, akkor minden évben a pótlék összegét is ki kell számítani és könyvelni kell.)2018-tól minden évre a megállapított építményadót (és ha van pótlék, azt is) könyvelni kell a határozat jogerőre emelkedése üzleti évében, legkorábban 2023-ban az egyéb ráfordítások között, évenként elkülönített (az adott év megjelölését tartalmazó) főkönyvi számlára. Mivel 2018-tól kellett volna könyvelni az építményadót, annak összege minden évben csökkentette volna az adózás előtti eredményt, és ezen keresztül a társaságiadó-bevallás szerinti adóalapot is. Ezért 2018-tól évenként külön-külön a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell. (Ha a korábbi években volt a társaságnak pozitív eredménye, és társasági adót fizetett, akkor most részben vagy egészen visszakaphatja.)Ha 2018-tól minden évben könyvelni kellett volna az építményadót, és ezt nem tették meg, akkor azt 2023-ban kell utólag – a már leírt módon –[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmas.A bérelt vitorlás hajó egyértelműen sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas, így a horvát számlán felszámított horvát áfa nem vonható le. (A továbbképzésnek nem feltétele a vitorlás hajó, sőt a továbbképzés hatékonyságát sem segíti elő!)3. A horvát partner részéről kiállított számla nem számolható el adómentes csapatépítésként. A bérelt vitorlás hajón való részvétel feltehetően az oktatás mellett döntően szabadidőprogramra irányul. Így a számla értéke és minden olyan egyéb költség is, amely az oktatás (az esemény) szervezésével összefügg, adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata alapján. Ugyanis az említett rendelkezés szerint adóköteles: "az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményei­ből megítélhetően döntő[…]

Részlet a válaszából: […] időbeli elhatárolásra.A gépjárműadót a mikrovállalkozásnál is ugyanúgy kell könyvelni, mint a számviteli törvény hatálya alá tartozó bármely szervezetnél. A bevallott, kivetett gépjárműadó könyvelése: T 8672 – K 4696. Az adókat nem lehet átvállalni (a gépjárműadót sem), ez általános szabály. Amit lehet, az az, hogy a bérlő a bérbeadó helyett megfizeti az adóhatósághoz a gépjárműadót. Ehhez azonban az kell, hogy a bérbeadó a bérleti díjhoz kapcsolódó – a bérleti szerződésben rögzített módon és összegben – mellékszolgáltatást számlázzon a bérleti díj részeként a bérlő felé. A mellékszolgáltatást, ami magában foglalhatja a gépjárműadót is, a bérbeadót terhelő karbantartási költségeket is, ugyanúgy kell elszámolni,[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség terhére számolhatják el, akkor is számlázni kell az előbbiek szerint azzal az eltéréssel, hogy itt a "pénzügyi rendezés" a visszapótlási kötelezettség terhére történik: T 4492 – K 311;– az önkormányzatnak átadott, az önkormányzat által vagyonkezelésbe visszaadott eszközök könyvelése a vagyonkezelési okirat alapján: T 123, 124 – K 4491.A vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenési leírását a víziközmű-társaságnál is költségként kell elszámolni (helyesen könyvelték a kérdés szerint). De nem elegendő csak az eszközérték csökkenését könyvelni, a vagyonkezelésbe vett eszközök forrását is csökkenteni kell, elő kell írni a visszapótlási kötelezettséget is a vagyonkezelésbe vett eszköz forrásszámlájával szemben: T 4491 – K 4492. A visszapótlási kötelezettség elkülönített számlán történő kimutatását indokolja az is, hogy maga a visszapótlás nem feltétlenül egyetlen eszközhöz fog kapcsolódni, továbbá az is, hogy a visszapótlási kötelezettség keletkezése és a tényleges visszapótlás között jelentős időbeli eltérés lehet.A 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet szerinti vagyonértékelés időpontjában– a vagyonkezelésbe vett eszközök nettó értékét a (válasz szerinti) 123., 124. és 129. főkönyvi számlák összevont összege mutatja,– a vagyonkezelésbe vett eszközök miatti kötelezettséget pedig a 4491. főkönyvi számla, amely szerinti érték az eszközök nettó értékével egyezik meg,– a vagyonértékelés előtti eszközértéket így a forrásával szemben kell kivezetni (T 4491 – K 123, 124, előtte már könyvelt a T 129 – K 123, 124),– a vagyonértékelés után eszközértéket (mint bruttó értéket) az új 4491. kötelezettség számlával szemben kell állományba venni a T 123, 124 – K 4491. könyvelési tétellel.Az előbbi könyvelések után az eredeti 4491. számlán nem maradhat összeg, de marad a 4492. számlán a visszapótlási kötelezettség. Ezt is meg kell szüntetni, mivel visszaadásra kerültek azok az eszközök, amelyekhez ez a visszapótlási kötelezettség kapcsolódott. A szóban forgó eszközök azonban csak formailag szűntek meg, mivel újraértékelten ismételten a társaság eszközei között szerepelnek.Az önkormányzatnak – mint a vagyonkezelésbe adott eszközök tulajdonosának – írásban nyilatkoznia kell, hogy ragaszkodik-e a visszapótlási kötelezettség későbbi teljesítéséhez. Ha igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, akkor a 4492. számlát az eredmény javára történő átvezetéssel kell megszüntetni (T 4492 – K 9643), de ugyanilyen összegben az eredménytartalékkal szemben lekötött tartalékot kell képezni. Ha az önkormányzat nem igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, és erről írásban nyilatkozik, akkor az eredmény javára történő átvezetést elengedett kötelezettségként kell kimutatni (T 4492 – K 9643).A vagyonértékelés[…]