Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] elszámolására vonatkozóan, továbbá azt, hogy a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni– a tárgyévi eredményt az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből);– a tárgyévi eredményt a vállalkozási tevékenységből.Természetesen az eredménykimutatásnál is külön-külön oszlopban kell levezetni az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét.Mindezekből egyértelműen következik, hogy a nonprofit kft. a vállalkozási tevékenységének nyereségét nem tudja alaptevékenységébe visszaforgatni sem a tárgyévben, sem a következő évben. A nyereségből – természetesen – nem lehet tárgyi eszközt vásárolni, legfeljebb annak megfelelő pénzeszközből (a nyereséget az így beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása terheli).Ha a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye, adózott eredménye nyereség, akkor az az eredménytartalékba, a tőkeváltozásba történő átvezetéssel csökkenti az alaptevékenység tőkeváltozásába átvezetett tárgyévi eredménynek a negatív összegét (de ez nem visszaforgatás, legfeljebb visszapótlás!).Ezután a kérdésre a válasz az, hogy sem az alapító önkormányzat, sem a fenntartó (ha az nem az alapító önkormányzat) nyereséget nem vonhat el sem a tárgyévben, sem a következő években a nonprofit kft.-től sem. A nonprofit kft. alapítója, a 100%-ban tulajdonos önkormányzat tőkeleszállítással vagy a kft. megszüntetésével csökkentheti a saját tőkét, vonhat ki vagyont a kft.-ből.A nonprofit kft.-t ugyan kötelezheti az alapítója, a tulajdonosa[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Saját kibocsátású egycélú utalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).
Részlet a válaszából: […] előírásából az következik, hogy nem ellenérték ellenében történik az egycélú utalvány átruházása, ha az utalványt kibocsátó adóalany által ingyenesen történik az átruházás. A kérdés szerinti cég az egycélú utalványokat ingyenesen ruházza át partnereire, hogy azok ezeket az utalványokat nála beváltsák. Így az egycélú utalványok ingyenes átadása nem áfaköteles. Ennek azonban az a feltétele – a törvény szerint –, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. (A kérdés szerinti cég nem megszerezte az utalványokat, hanem kibocsátotta, így a feltétel teljesült.)A leírtak alátámasztják a kérdésben levont következtetést: a cég által kibocsátott és ingyenesen átruházott egycélú utalványokat nem kell számlázni az áfa felszámításával, számlázni áfával csak az egycélú utalványok ellenében teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást kell.Számviteli elszámolás:– az egycélú utalványok előállítási költsége az 5. számlaosztály megfelelő számláján könyvelendő a felmerülés időszakában [az egycélú utalvány nem tekinthető eszköznek (készletnek), ezért csak a 0. számlaosztályban kell kimutatni névértékükön.]– az egycélú utalványok ingyenes átadását a 0. Nyilvántartási számlákon (számla-ellenszámla) kell a beváltási értékükön rögzíteni, bizonylata a partnerrel felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv,– az egycélú utalványok beváltásakor:= az értékesített termékről, nyújtott szolgáltatásról számlát kell kiállítani, az ellenértéket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítók rendezetlen tételei

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
Részlet a válaszából: […] akkor azt a szállítóval szemben – számla hiányában is – készletre kell venni, illetve költségként el kellett számolni, azaz a szállítóval szembeni kötelezettségként kellett kimutatni, természetesen az áfa nélküli összegben.A leírtak alapján tehát a szállítónak átutalt összeg a követelések (előlegek) között szerepel, jellemzően áfát is magában foglaló összegben, a szállító által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa nélküli összege pedig a kötelezettségek között.Természetesen, a szállító számlájának hiányában az áfát nem lehet előzetesen felszámított áfaként levonásba helyezni. A NAV adatszolgáltatásában megtalált számlát nem lehet szállítói számlaként használni, az – a kérdésben leírt gyakorlatra tekintettel – más céghez is elkerülhetett, és nem zárható ki, hogy ezt a más cég saját javára használta fel (levonta az áfát).Ha valóban megtettek mindent (amit leírtak, az nem elegendő), és még az sem vezetett eredményre, ha a teljesítés évekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet a válaszából: […] beszerzési árból 48%-os alapkedvezményt kap. (Nyilvánvalóan csak akkor, ha az X + áfa értékben a beszerzés megtörtént, tehát utólag!)A leírtakból az következik (a kérdésből is), hogy a tárgyi eszközöknél is, az alkatrészeknél is a beszerzési árból kapja a társaság a kedvezményt. Ehhez viszont az szükséges, hogy az eredeti beszerzés számlája szerinti beszerzési árat csökkentsék a forgalmazó cég helyesbítő számlája alapján.A kérdés szerinti tárgyi eszközöket – feltételezhetően – az eredeti beszerzési értéken aktiválták, és határozták meg a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét. A helyesbítő számla szerinti értékkel, mint az árból kapott kedvezménnyel, a bruttó értéket kell csökkenteni, de csökkenteni kell a már elszámolt értékcsökkenési leírást is (a tavalyit önellenőrzés keretében).Az alkatrészeket – feltételezhetően – a vásárolt anyagok között vették készletre az eredeti beszerzési áron: a javítás során felhasznált alkatrészek beszerzési értékét anyagköltségként, az eladott alkatrészek értékét az eladott áruk beszerzési értékeként történő elszámolással.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Adómentes kulturális szolgáltatások

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Részlet a válaszából: […] színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (pl.: opera, operett), a kabaré vagy humorest jellegű (pl.: stand-up előadás) fellépések, a bűvészelőadások is, függetlenül a szervező személyétől és hogy melyik intézményben tartják meg. Tehát a juttatás feltételeinek pl.: egy kávéházban, étteremben vagy egy szabadtéri helyszínen szervezett előadás is megfelel. Adóügyi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a produkcióra szóló belépőjegyet kitől (pl.: közvetlenül a színháztól, vagy jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozótól) és milyen módon (pl.: interneten vagy személyesen) vásárolják meg. Egyébiránt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) 1. számú mellékletének r) pontja szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetnek a Kultv. 7. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl.: művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció. Nem tekinthető adómentes kulturális szolgáltatásnak a rendezvényszervező cégek által szervezett kiállítások, vagy a kávéházban, bevásárlóközpontban megtartott beszélgetések, illetve különféle témájú előadások. A visszaválthatóság mindenképpen a kifizető oldaláról vizsgálandó, tekintettel arra, hogy azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja a törvényi rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig utólag téríti meg a megvásárolt jegyek árát a magánszemély által a kifizető nevére szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése

Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] Ebbe a körbe tartozik a kft. által biztosított olyan iskolarendszeren kívüli képzés is, amely által megszerzett nyelvi tudás a megfelelő munkavégzéshez szükséges.Az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja értelmében: „nem keletkezik bevétel a valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.”A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné

Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] felhasználhatna a gazdasági tevékenységéhez. Tehát tartalma szerint sem felelne meg a kötelezettség kölcsönnek.A Ptk. 6:389. § (1) bekezdése ugyan úgy rendelkezik, hogy a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. A Ptk. 5:14. § (1)–(2) bekezdése szerint „[A dolog](1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.”E rendelkezés szerint a követelés (így az osztalékra vonatkozó követelés) nem minősül dolognak, így ezen előírás sem teszi lehetővé az osztalékköveteléssel történő kölcsönnyújtást, nem beszélve arról, hogy a taggyűlés által jóváhagyott osztalék jogcíme taggyűlési határozattal sem írható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az induló tőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A bizalmi vagyonkezelésbe átvett eszközök összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének elszámolása az eszköz átvételekor (függetlenül attól, hogy milyen beszámolót készítenek a vagyonkezelt vagyonról):– T 1-3. Eszközök– K 411. Induló tőkeMivel a kezelt vagyonra a vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény általános szabályai szerint lehetséges. A használatba vett épületek jellemzően a fizikai elhasználódásuk miatt hosszabb távon veszítenek az értékükből, ezért a rendeltetésszerűen használatba vett épületek esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása – a számviteli törvényi előírások figyelembevételével, a használat körülményeinek függvényében – indokolt lehet. Előfordulhat azonban, hogy a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a bekerülési (bruttó) érték – mert például az adott épület hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg –, ebben az esetben nem kerül terv szerinti értékcsökkenés elszámolásra. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt. A terv szerinti értékcsökkenést az 57-es számlacsoportban kell elszámolni.Jellemző gazdasági esemény lehet a kezelt vagyonból történő kifizetés.A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] növelve a munkák során felhasznált anyagok értékével, tovább kell számlázni a magánszemélyek felé az áfa felszámításával. A magánszemélyek felé továbbszámlázott összeget a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni: T 311 – K 91-92, 467. Csak ez esetben vonhatja le az igénybe vett alvállalkozó által számlázott összeg áfáját, a beszerzett és felhasznált anyagok áfáját a cég, és számolhatja el az áfa nélküli összeget költségként.Hamis érvelés az, hogy a cég nem is végez munkát, csak saját nevében megrendeli a szigetelést, ki is fizeti a magánszemély helyett a jogért cserébe. Az érvelésben félrevezetés az, hogy nem az alvállalkozótól kapja meg a cég a HEM-et cserébe, hanem a magánszemélytől, akinél a szigetelési munkákat elvégzi az alvállalkozó.A leírtakból következik az is, hogy miért törvénysértő a kérdésben leírt elszámolási gyakorlat! A fő ok az, hogy a cég nem térítés nélkül kapja a HEM-et, hanem a szigetelési munka ellenértéke fejében, cserébe! Hogyan kell akkor könyvelni?– A magánszemélyek felé számlázott (fizetendő áfát is tartalmazó) összeget a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni árbevételkénti, illetve fizetendő áfakénti elszámolással: T 311 – K 91-92, 467;– az előbbi tétel könyvelésével egyidejűleg lehet az alvállalkozói teljesítményt, a felhasznált anyagot költségként elszámolni, az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni: T 51 – K 21-22, T 52, 466 – K 454;– a szigetelési munkák miatt hiteles energiamegtakarítás jóváhagyott, hitelesített mennyiségét (a hivatalos dokumentumok alapján) a magánszemélyek felé számlázott, a 311. számlával szemben kell nyilvántartásba venni (ha értékesíteni kívánja a cég, akkor) az áruk között: T 261 – K 311 (így a HEM „vételára”[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díjak kifizetéskori adózása

Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
Részlet a válaszából: […] munkáltatóként járnak el. Így a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a megbízási díjakat a kifizetés hónapjára számfejtsék és vallják be a 08-as bevalláson, és fizessék meg az azzal kapcsolatos közterheket. Az Szja-tv. 46. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
8