66 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (pl.: opera, operett), a kabaré vagy humorest jellegű (pl.: stand-up előadás) fellépések, a bűvészelőadások is, függetlenül a szervező személyétől és hogy melyik intézményben tartják meg. Tehát a juttatás feltételeinek pl.: egy kávéházban, étteremben vagy egy szabadtéri helyszínen szervezett előadás is megfelel. Adóügyi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a produkcióra szóló belépőjegyet kitől (pl.: közvetlenül a színháztól, vagy jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozótól) és milyen módon (pl.: interneten vagy személyesen) vásárolják meg. Egyébiránt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) 1. számú mellékletének r) pontja szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetnek a Kultv. 7. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl.: művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció. Nem tekinthető adómentes kulturális szolgáltatásnak a rendezvényszervező cégek által szervezett kiállítások, vagy a kávéházban, bevásárlóközpontban megtartott beszélgetések, illetve különféle témájú előadások. A visszaválthatóság mindenképpen a kifizető oldaláról vizsgálandó, tekintettel arra, hogy azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja a törvényi rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig utólag téríti meg a megvásárolt jegyek árát a magánszemély által a kifizető nevére szóló[…]

Részlet a válaszából: […] könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az induló tőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A bizalmi vagyonkezelésbe átvett eszközök összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének elszámolása az eszköz átvételekor (függetlenül attól, hogy milyen beszámolót készítenek a vagyonkezelt vagyonról):– T 1-3. Eszközök– K 411. Induló tőkeMivel a kezelt vagyonra a vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény általános szabályai szerint lehetséges. A használatba vett épületek jellemzően a fizikai elhasználódásuk miatt hosszabb távon veszítenek az értékükből, ezért a rendeltetésszerűen használatba vett épületek esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása – a számviteli törvényi előírások figyelembevételével, a használat körülményeinek függvényében – indokolt lehet. Előfordulhat azonban, hogy a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a bekerülési (bruttó) érték – mert például az adott épület hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg –, ebben az esetben nem kerül terv szerinti értékcsökkenés elszámolásra. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt. A terv szerinti értékcsökkenést az 57-es számlacsoportban kell elszámolni.Jellemző gazdasági esemény lehet a kezelt vagyonból történő kifizetés.A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló[…]

Részlet a válaszából: […] értékesíthető-e (változatlan állapotában vagy alkatrészeire szétszedett állapotban) vagy sem, azaz az eszköz selejtezendő, az eszközök közül kivezetendő.Az átsorolás könyvelése a leltározás során felvett jegyzőkönyv alapján, ha az átsorolt eszköz értékesíthető:– a tárgyi eszköz bruttó értékének kivezetése: T 261 – K 131;– a tárgyi eszköz terv szerinti és terven felüli értékcsökkenésének kivezetése: T 138, 139 – K 261;– így a tárgyi eszköz nettó értéke lesz az átsorolás utáni készlet (áru) bekerülési értéke.Ha az átsorolt eszköz (áru) értékesítésre kerül, akkor az adásvételi szerződés alapján– az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az eladási ár és a felszámított áfa könyvelése: T 311 – K 91-92, 467 (az eladási árat az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni);– az átsorolt és értékesített eszköz (áru) könyv szerinti bekerülési értékének a kivezetése kapcsolódó tételként: T 814 – K 261;– az eredményhatása: az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete, ami lehet nyereség is, veszteség is.Megjegyzés: Ha az[…]

Részlet a válaszából: […] vagyonmérlege. Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapja 2025. december 31-e, akkor mérlegfordulónapon már csak a jogutód beolvasztó „BL” leányvállalat van meg, mivel a kérdésben leírtak szerint a CL” leányvállalat 2025. 12. 31-én olvadt be a „BL” leányvállalatba. Az előbb hivatkozott számviteli törvény 121. § (2) bekezdésének az előírása alapján a „BL” leányvállalatot közbülső beszámoló alapján lehet a konszolidálásba bevonni. A „BL” leányvállalat mérlegének adatai a jogelőd „CL” leányvállalat mérlegének adatait is tartalmazzák, így itt külön teendő nincs a közbülső beszámoló összeállítása során. A „BL” leányvállalat eredménykimutatásának az adatai azonban nem tartalmazzák a „CL” leányvállalat forgalmi adatait.Ezért a „BL” leányvállalatnak a konszolidálásra bevonandó eredménykimutatását úgy kell összeállítani, hogy az a jogelőd forgalmi adatait is tartalmazza.A számviteli törvény 124. § (13) bekezdésének az előírása szerint, ha az anyavállalati részesedéshez kapcsolódó gazdasági társaság átalakul, egyesül, szétválik – és a részesedés tőkekonszolidációját a megelőző év(ek) összevont (konszolidált) éves beszámolójában végrehajtották –, akkor az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor megszerzett részesedés a tőkekonszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnek minősül, a megszűnt részesedést pedig ki kell vezetni. Az anyavállalatnál – a számviteli törvény 85. § (1) bekezdés d) pontjának az előírása alapján – a beolvadás napjával a „CL” társaságban lévő részesedést a „Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségekkel szemben” ki kellett vezetni, így az anyavállalat konszolidálásra kerülő egyedi éves beszámolója már a „CL” társaságban lévő részesedést nem tartalmazza. Ha az anyavállalat a beolvadás során a „BL” társaságban új részesedést szerzett, akkor azt – a számviteli törvény 84. § (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján – a „Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségekkel szemben” állományba kellett venni (ezek után a kisebbik összegben a bevételt és a ráfordítást össze kell vezetni.) Ez a részesedés az anyavállalat konszolidálásba kerülő egyedi éves beszámolójában szerepel, így a számviteli törvény előírása alapján ennek az új részesedésnek a tőkekonszolidációját, mint első bevonást, el kell végezni.A számviteli törvény 118. § (2) bekezdésének[…]

Részlet a válaszából: […] említeni, de egy kérdésre adott válaszban nem lehet teljeskörűségre törekedni.A társaság vállalkozási tevékenysége végzéséhez szükséges eszközök jellemzően tartósan szolgálják a tevékenységet, ezért azokat a tárgyi eszközök közé kell besorolni. Ha a társaság ezen eszközökkel végzett tevékenységét megszünteti, és legalább egy évig nem tér vissza a tevékenységre, ezen eszközök feleslegessé válnak, és azokat a könyvekből ki kell vezetni, elhasználódottságuknak megfelelően kell minősíteni, értékesíthető-e vagy nem értékesíthető. Ha értékesíthető, akkor könyv szerinti értéken, legkésőbb a jegyzőkönyvben rögzített minősítést követően, a mérlegfordulónapi értékelés keretében átvezetni a készletek (áruk) közé. Ha nem értékesíthető, akkor pedig – mint tárgyi eszközt – selejtezni kell.Nagyon lényeges a törvényi előírás azon része, hogy a tevékenységet tartósan már nem szolgálja, mivel az az időszak legalább egy évet jelent. Ezért, ha csak átmenetileg vagy bizonytalan ideig szünetel a tevékenység, az nem ok arra, hogy a tárgyi eszközt az állományból kivezessék, illetve a készletek közé átsorolják.Ha a társaság megváltoztatja a tevékenységét, akkor az előző tevékenységéhez használt eszközök feleslegessé válnak, a feleslegessé vált eszközöket kell az előbbiek szerint minősíteni.Természetesen a technológia fejlődésével, a korszerűsítéssel az adminisztratív tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök is feleslegessé válhatnak, indokolt lehet azok cseréje és a lecserélt eszközök kivezetése az állományból azok jövőbeni használhatóságának (értékesíthető vagy nem értékesíthető) minősítése után. (Értékesíthetőnek tekinthető az az eszköz is, amelyet alkatrészként lehet csak értékesíteni.)A leírtakból következnek a kérdésekre a válaszok:Az értékesítési szándék nem alapozza meg az átsorolás szükségességét, ha az adott tárgyi eszköz még rendeltetésének megfelelően használatban van. Csak akkor lehet átsorolni, ha már tartósan rendeltetésének megfelelően nem használják.Nincsen olyan[…]

Részlet a válaszából: […] esetleges adóvizsgálat során felmerülhet, hogy a két vállalkozási formában ugyanazon tevékenység végzése nem rendeltetésszerű, arra az adóelőny megszerzése miatt került sor. Ilyen esetben az adóhatóság a szerződést, ügyletet valódi tartalma alapján minősítheti.(Az Art. 1. §-ában foglaltak szerint az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.)Nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként a göngyölítéssel megállapított átalányadó alapja után 18,5% tb-járulék- és a 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége van. Nem kell azonban tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, ameddig az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.744.800 forintot (bevétele 40%-os költséghányad mellett a 2.908.000 forintot). Ebben az esetben is[…]

Részlet a válaszából: […] hogy a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) támasszák alá, hogy valóban szakmai része is volt a programnak, és az volt a döntő. Célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően, mivel a tagcégeket terheli a reprezentáció utáni adókötelezettség az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozóan az Szja-tv. 70. § (4) bekezdésében foglaltak alapján. Reprezentációként történő elszámolás esetén, ha van például terembérlés, akkor annak költsége kihagyható az adóalapból. Ugyanakkor a munkavállalók csoportos szállításának költsége, továbbá a rendezvényre meghívott vendégek utazási és szállásköltsége a reprezentációs költség része. Kiküldetési rendelvény alapján a munkavállalók szállásköltségének megtérítése, átvállalása lehet adómentes az Szja-tv. 7. §. (1) bekezdés q) pontja alapján.Ha a szakmai program aránya kisebb, mint a szabadidős program, tehát a rendezvényt nem tudják reprezentációs eseménynek minősíteni, akkor az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata alapján a rendezvény teljes költségét adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni. Az Szja-tv. 70. §[…]

Részlet a válaszából: […] tárgyi eszköz értékesítésekor (az Áfa-tv. szerint termékértékesítés) piaci értékére az áfát fel kell számítani. Ha átminősítés nélkül történik az értékesítés, akkor is fel kell számítani a piaci értékre az áfát. Így nincs eltérés az áfa felszámításában.A forgóeszközzé átminősített tárgyi eszköz értékesítésekor az áfa nélküli eladási árat árbevételként kell elszámolni, a nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni. A kettő közötti különbözet az adózás előtti eredmény része, ezért a különbözetet a társasági adó alapjánál számításba kell venni.Az előbbiek vonatkoznak a helyi adóra is. Az átminősített tárgyi eszköz, mint készlet, áfa nélküli eladási ára növeli a helyi iparűzési adó alapját, a kapcsolódóan kivezetett készletértéke pedig csökkenti.Megjegyzés: ha átminősítés nélkül történik az értékesítés, azaz tárgyi eszközként, akkor a helyi iparűzési adó alapjánál sem az áfa nélküli átadási árat, sem a nyilvántartási értéket nem kell számításba venni.A leírtak alapján a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolása az átsorolás időpontjában befolyásolja a társasági adó alapjának összegszerű megállapítását. Ha értékesítésre kerül, akkor az értékesítés időpontjában nem befolyásolja a társasági adó alapját,[…]

Részlet a válaszából: […] volt, ez következett a Ptk. vonatkozó előírásából.]Ha a társaság kft., akkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A tulajdoni hányad értékesítése után az „X” tag 1%-ra, az „Y” tag 99%-ra. Ezért, ha „Y” tag 100%-ot kap, akkor a törvényi előírás alapján az 1%-ot vissza kell fizetnie, mivel az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni a tulajdoni hányadoktól, az 1% az „X” tagnak jár.Az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalakor – a kérdésben leírt tulajdoni hányadok alapján – a taggyűlés által felosztani rendelt eredménytartalékból annak az 1%-a jár „X” tagnak, 99%-a jár „Y” tagnak, amelyet a tagokkal szembeni kötelezettségként (bruttó összeg) kell könyvelni. Helyes könyvelés esetén az osztalékelőlegként kifizetett bruttó összeg pedig tagonként a követelések között szerepel.Az osztalék bruttó összegének tagonkénti könyvelése után azt össze kell hasonlítani a tagonként előlegként kifizetett bruttó összeggel, a követelésszámlát és a kötelezettségszámlát[…]

Részlet a válaszából: […] elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromosáram-átalakító egységet és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja, és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ–EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel, és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).Mindezek alapján, ha a kérdésben említett gépkocsi tisztán elektromos, és ezáltal az 5E környezetvédelmi besorolásba tartozik, úgy azzal összefüggésben nem merül fel cégautóadó-, illetve gépjárműadó-fizetési kötelezettség.Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 87. § c) pontja értelmében mentes az adó alól a termékértékesítés abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.Ezen előírás alapján a személygépkocsi[…]