Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet a válaszából: […] számára történő eladása az értékesítés általános szabályai szerint valósul meg. Ehhez a lízingbe adónak számláznia kell a vevő munkavállaló felé a személygépkocsi – áfát is magában foglaló – piaci értékét (a kérdés szerint 20 millió forintot). A számla szerinti piaci értékből a munkavállaló téríti meg a könyv szerinti értéket (8 millió forintot), a különbözetet (12 millió forintot) pedig a cég vállalt magára. A magánszemélyt terhelő kötelezettség átvállalása a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.Tekintettel arra, hogy a 12 millió forintot a lízingbeadó (itt eladó) felé kell megfizetni, a 12 millió forint nettó jövedelemnek minősül, amelyet a jövedelem megállapításához fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget személyi jövedelemadó, bérjárulékok, szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a 08-as havi bevalláson kell bevallani.A felbruttósított összeg könyvelése: T 521 – K 471, az ezt terhelő személyi jövedelemadó, járulékok könyvelése: T 471 – K 462, T 471 – K 463-1, a szociális hozzájárulási adó elszámolása: T 561 – K 463-8. Ezek után a 471. számlán marad a nettó jövedelem, amelyet a cég átutal a munkavállalójának, vagy a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Otthonteremtési támogatás könyvelése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
Részlet a válaszából: […] elszámolását felejtette el könyvelni a kérdező az utolsó tétel előtt. Az utolsó tétel pontosításával a következő lett volna:– személyi jövedelemadó bevallása: T 559 – K 462 és befizetése: T 462 – K 384;– szociális hozzájárulási adó bevallása: T 561 – K 463–8, befizetése: T 464–8 –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?
Részlet a válaszából: […] utalvány.Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (2) bekezdése szerint: amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek. Ezt az előírást viszont a (4) bekezdés hivatkozott előírása alapján az adott esetben nem kell alkalmazni.A leírtak figyelembevételével a kérdésre a válasz:Az előállított, elkészült ajándékutalványokat a 0. Számlaosztályban készletre kell venni nulla értéken. (A bekerülési értéket a felmerüléskor igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, a felszámított áfa levonható.)Az ajándékutalványok átadását a nyertes partnereknek csak a 0. Nyilvántartási számlaosztályban kell könyvelni, készletcsökkenés, illetve követelés a partnerrel szemben 25 ezer forintos értéken, partnerenként.Feltételezzük, hogy a cég termékei közül csak olyan termékre lehet az ajándékutalványt beváltani, amelynek az áfával növelt értéke maximum 25 ezer forint.Az utalványok beváltásakor az utalvány ellenében adott termék fizetendő áfáját be kell vallani, az átadott termék áfával növelt értékét pedig a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni: T 552 – K 261, 467, mivel az Szja-tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, az ajándékba adott termék piaci értékének 1,18-szorosát még személyi jövedelemadó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Jogos-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele?

Kérdés: Vállalkozói szja-adózó egyéni vállalkozó 2024 decemberében emelt szintű szerkezetkész gazdasági épületet vásárolt 34 M Ft értékben a szállítói számla alapján, üzemkörön belüli, tevékenységet közvetlenül szolgáló szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése céljából. Előlegszámlázás nem történt, a számla végösszegét 2024 decemberében utalták át. Igazoltan megtekintett és átvett emelt szintű szerkezetkész épület került megvételre és kiegyenlítésre. A számla tartalmazza a szerkezetkész gazdasági épület felelős műszaki vezetőjének a nyilatkozatát, a teljesítésigazolást, a birtokátruházási jegyzőkönyv (kulcsátadás) szerinti állapotát és összegét. A fentiekről adásvételi előszerződés készült, amelynek értelmében a befejező munkákat a vevő egyéni vállalkozó saját költségén végzi el. „Végleges” szerződés csak a napokban kerül kiadásra, mert az ingatlant terhelte jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, amely a napokban került törlésre. A használatbavételi engedély kiadása 2026. év folyamán lesz várható, amely kérelmet az épületet befejező vevő egyéni vállalkozó nyújt be bejegyzésre a földhivatalhoz. A 2024. évre benyújtott szja-bevallás 13-03. lap 36. sorában a 34 M Ft kisvállalkozói kedvezmény címén bevallásra került. Kérem véleményüket arról, hogy a leírtak alapján szabályszerű-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele 2024. évben?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése történt, a számla végösszegének kiegyenlítése 2024. év decemberében utalásra került. Az Szja-tv. 49/B. § (12) bekezdése alapján a kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök (ingatlan is), nem anyagi javak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett-e a beolvadásos kiválás?

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.
Részlet a válaszából: […] bekezdésében foglaltakra –, hogy első lépésben el kell készíteni a vagyonmérleg-tervezeteket, köztük a „kiválással létrejött” társaság vagyonmérleg-tervezetét is az Szt. 138–139. §-ai szerint.A Tao-tv. kedvezményezett átalakulásra vonatkozó előírása pedig azt követeli meg, hogy– a jogelőd és a jogutód is társaságnak minősüljön, amely feltételt – függetlenül attól, hogy a kiválással „létrejött” társaság bejegyzésére nem kerül sor – teljesültnek kell tekinteni;– a jogelőd tagja, részvényese a szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez;– szétválás (kiválás) esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban.Adott esetben ez azt jelenti, hogy a kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül, ha a társaságból kiválással „létrejött” társaságban– a két magánszemély részesedést szerez, és a részesedésük egymáshoz viszonyított aránya azonos azzal, amilyen a jogelődben és– nem kap(nak) készpénzt, vagy ha kapnak, az nem több, mint a megszerzett részesedés vagy a jegyzett tőke 10 százaléka.A beolvadásnál az 1. és 2. pontban megfogalmazott feltételnek kell teljesülni.Mind számviteli, mind pedig adózási szempontból külön-külön lépésenként kell tehát vizsgálni, hogy a szétválás (kiválás), illetve az egyesülés (beolvadás) kedvezményezett vagy nem (még ha az események egy időpontban zajlanak is). Annak nincs jelentősége, hogy az átvevő társaságnak milyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Hallgatói szerződés alapján jövedelemelszámolás

Kérdés: Egy kft. – amely nem minősül duális képzőhelynek – gyakorlatigényes alapképzési szakban tanuló hallgatót (informatikus) alkalmazna, a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében a tanuló gyakorlati ideje alatt. A tanulóval hallgatói munkaszerződést kívánnak kötni, miszerint a minimálbér összege illetné meg havonta a diákot. Hallgatói munkaszerződést csak duális képzőhellyel lehet-e létesíteni, és jól feltételezzük-e, hogy a vázolt esetben nem keletkezik biztosítás, ezáltal sem szja-t, sem tb-t, sem szochót nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.A kérdésben leírtak alapján az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetről lehet szó, a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében történik a tanulók alkalmazása a tanuló gyakorlati ideje alatt. Így a vázolt esetben a minimálbér összege adómentes, és nem keletkezik biztosítás, tb-t és szochót sem kell fizetni. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 4.12.1. b) pontja alapján adómentesnek minősül az Nftv. szerinti hallgató részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. Ennek értelmében a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel a hallgatót megillető díjazás havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbér összegéig mentes az adó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Éttermi vendéglátás formájában adott reprezentációs juttatások

Kérdés: A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. Korm. rendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az ebben meghatározottak alapján bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. A rendelet értelmében az étteremben tartott reprezentációs események (étel, ital) után nem kell megfizetni a 33,04%-os közterhet, amíg a keretbe beleférünk. A keretösszeg úgy került meghatározásra, hogy a juttatás értéke az adóévben nem haladhatja meg az éves összes bevétel 1 százalékát, de maximum a 100 millió forintot. Jól értelmezzük, hogy az összeg az éves bevétel 1%-a, azonban, ha ez az érték meghaladná a 100 millió forintot, akkor a maximum 100 millió forint az irányadó?
Részlet a válaszából: […] legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.A fenti paragrafus (2) bekezdés c) pontja határozza meg, hogy mit kell az adóévben elszámolt éves összes bevétel alatt érteni. Eszerint elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel.Fentiek alapján egyetértünk azzal, hogy az Szja-tv. és a Szocho-tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályai alóli mentesítés arra az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatásra alkalmazható, amely nem haladja meg a juttatónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Alanyi adómentes adóalany beszerzése az EK-ból (áfa)

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?
Részlet a válaszából: […] fejezete tartalmazza. Eszerint, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségébena) adófizetésre nem kötelezett;b) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.Ugyanakkor a 193. § (1) bekezdésének e) és g) pontja alapján az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében– a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, továbbá– termék importja esetében.Fentiekből látható, hogy az Európai Unióból, illetve harmadik országból behozott termékek után az adófizetési kötelezettség a beszerző, belföldi adóalanyt terheli, és e beszerzések tekintetében nem is járhat el alanyi adómentes minőségében. Azonban a termékek továbbértékesítése során – amennyiben az belföldön történik – egy általános szabályok szerinti, belföldi termékértékesítés valósul meg, amelynél már alkalmazandó az alanyi adómentesség.Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről szóló összesítő nyilatkozat (’A60) benyújtási kötelezettségét az Áfa-tv. 4/A. számú melléklete szabályozza. Ennek 1. pont f) alpontja írja elő az adatszolgáltatást többek között a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított 19. §, 21.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Számlázás használatbavételi engedély hiányában

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?
Részlet a válaszából: […] illetve az egyéb ráfordítás különbözete jelenhet meg, jellegének megfelelően.Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben … teljesített szolgáltatások … – áfát nem tartalmazó – ellenértékét, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában szereplő összegben.A szerződés szerinti teljesítés lakások esetében általában az, ha a használatbavételi engedély alapján a lakásokat a vevők birtokába lehet adni.Tekintettel arra, hogy – a kérdésben leírtak szerint – a szerződés szerinti teljesítés 2025-ben nem történt meg, a lakások és a telekhányadok eladási árát 2025. évre nem lehet árbevételként, illetve egyéb bevételként elszámolni. Ezért az építéssel kapcsolatosan felmerült költségeket a továbbiakban is befejezetlen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Fizetett előleg átengedése felárral

Kérdés: Magánszemély 2024-ben 20.000.000 Ft előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, melyre adásvételi szerződés még nem készült. Ekkor garantálták neki, hogy amikor 2026-ban elkészül a lakás, még a 2024-es áron kapja meg azt. Közben a lakást mégsem kívánja megvásárolni, így egy harmadik félnek átengedné – vevőkijelölés címén – az ingatlan megvételét, viszont mivel azóta felmentek ezeknek az ingatlanoknak az árai, magasabb értéket szeretne kapni. A magánszemélynek ezt a jövedelmet mely soron kell majd bevallani az szja-bevallásban, és mit kell fizetnie a nyeresége után?
Részlet a válaszából: […] követelés eladójának.A harmadik fél – az előleget fizető magánszemély kezdeményezésére – kössön megállapodást a társasággal, hogy a fenti követelés adásvételi szerződés szerinti pluszösszegében fennálló tartozását vállalja át, és fizesse meg azt a követelését eladó magánszemélynek, és ezen pluszösszeggel növelje meg a társaság a harmadik féllel szembeni kötelezettségét.A fentiekben leírtak szerződéssel, megállapodással történő alátámasztása és pénzügyi rendezése után az előleget fizető magánszemélynél a követelés értékesítésének eredményeként a különbözet (a pluszösszeg) összegében keletkezik az Szja-tv. 28. §-a alapján jövedelem, amelyet a jövedelemjuttató társaságnak kell bevallania a havi 2608-as jelű nyomtatványon, és a jövedelemből levont 15% személyi jövedelemadót és a társaságot terhelő 13% szochót megfizetnie. A társaság havi bevallása alapján a NAV által készített bevallási tervezet tartalmazza az egyéb jövedelmet, ha az helyes, a magánszemélynek csak jóvá kell hagyni, azt nem kell külön bevallania.A harmadik fél kötelezettségének az átvállalásával a társaság a harmadik fél javára jövedelmet juttat, amely ugyancsak egyéb jövedelemnek minősül az Szja-tv. 28. §-a alapján, amelyet a jövedelemjuttató társaságnak kell bevallania a havi 2608-as jelű nyomtatványon, és a jövedelemből levont 15% személyi jövedelemadót és a társaságot terhelő 13% szochót megfizetnie. A társaság havi bevallása alapján a NAV által készített bevallási tervezet tartalmazza az egyéb jövedelmet, ha az helyes, a magánszemélynek csak jóvá kell hagyni, azt nem kell külön bevallania.Az előzőekben leírtak helyett, a felek megállapodhatnának abban is, hogy az építtető visszafizetné a magánszemélynek az előleget, és a harmadik fél a vevőkijelölés jogáért közvetlenül a magánszemélynek fizetne. Továbbá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
13