Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés: A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.-10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.-10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
Részlet a válaszából: […] (a fentiekben foglaltak alapján) a számlakibocsátás napja lesz (09. 15.), akkor a beérkező számlához kapcsolódó levonási jog a 09. havi áfabevallásban érvényesíthető, feltéve, hogy az Áfa-tv. 120. §-ában foglalt feltételek is teljesülnek. Elszámolószámla Az Áfa-tv. 58. § (1) és (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó, az adó alapját és a fizetendő adó összegét érintő korrekciók tekintetében lényeges szempont, hogy a korrekcióhoz kapcsolódik-e további fizetési kötelezettség vagy sem. További fizetési kötelezettség és ehhez kapcsolódó új fizetési esedékesség, valamint ennek következtében új teljesítési időpont alapvetően akkor fordul elő, ha az adó alapja és/vagy a fizetendő adó utólag nő.Előfordulhat azonban negatív irányú adóalap-módosítás is, ha például az utólagos elszámolás eredményeképpen kiderül, hogy a szolgáltatást nyújtó előzetesen nagyobb összeget számlázott a tényleges fogyasztáshoz képest. Tipikus példa erre az Ön által említett eset, amikor az elszámolási időszakban átalányfizetés történik, és az időszak végén a korábban kiszámlázott összeg(ek)ből a tényleges fogyasztás elszámolása alapján visszajáró összeg keletkezik (az átalányfizetéssel túlfizetés történt). Ekkor, a korábban kiállított számlá(ka)t - figyelemmel az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés c) pontja szerinti utólagos adócsökkentésre - módosítani szükséges. A számla módosítása számlával egy tekintet alá eső okirattal lehetséges [Áfa-tv. 168. § (2) bekezdés]. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 170. §-a szabályozza.A számlakorrekció történhet egy darab számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával, de az sem kifogásolható, ha az eredeti számla sztornózásra kerül, majd egy új számla kerül kiállításra.A sztornószámla kiállítása kizárólag az eredeti számla által tanúsított teljesítésre vonatkozó adatok alapulvételével történhet, vagyis az Áfa-tv. 58. §-a szerinti ügyletről kiállított számla korrekciója során - az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva - a korrigálandó (eredeti) számla kibocsátásának időpontjában (09. 15.) érvényes árfolyamot kell figyelembe venni. A kérdésében említett szolgáltató e szerint járt el helyesen, amikor elkészítette az eredeti számla sztornóbizonylatát/-számláját.Ha az eredetileg kiállított számla összegében történő változás egyúttal a levonható adó utólagos módosulását (csökkenését) is jelenti, akkor a számlabefogadónak az Áfa-tv. 153/C. §-a szerint kell eljárnia, amely úgy rendelkezik, hogy az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles az 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az 127. § (1) bekezdésében említett okiratot érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint az érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.A kérdésében leírtak szerint az érvénytelenítő (sztornó-) számlát a vevő 11. 18-án kapta kézhez, ezért a 11. havi áfabevallásban kell fizetendő adót növelő tételként feltüntetnie a módosító (sztornó-) számla adatait, de legkésőbb az érvénytelenítő okirat kibocsátást követő hónap 15. napján, vagyis legkésőbb a 12. havi áfabevallásban kell bevallani.Az elszámolószámla kiállításakor szintén az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés b) pontja és a 172. §-a szerinti rendelkezések az irányadók, azaz az adó alapját és az áthárított adót a számla kibocsátáskor érvényes árfolyamon kell megállapítani, és az áthárított adó összegét forintban kifejezve feltüntetni.A szolgáltatást nyújtó helyesen, e rendelkezéseknek megfelelően állította ki az elszámolószámláját, amikor a számla keltének napján (11. 30.) érvényes árfolyam szerinti összeget szerepeltette áthárított adóként a számlán.A sztornószámla kiállításával az eredetileg levonható adó összege nullára csökkent, ehhez képest az elszámolószámla kiállítása a levonható adó összegét növeli. Erre az esetre az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése az irány­adó, amely úgy rendelkezik, hogy az adóalany - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Hány nap az apaszabadság?

Kérdés: Apaszabadsággal kapcsolatban kérdezem: visszamenőlegesen azon apukáknak is jár a plusz 5 nap, akiknek a gyermeke 2022. 08. 01-ét követően született? Melyik rendelet vagy törvény szabályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni."Az Mt. 298. § (3) bekezdése szerint az e törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik, amellyel összhangban kell e törvény rendelkezéseit alkalmazni. Ez az önálló jogszabály a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény. Ennek 19/F. § (6) bekezdése rendelkezik az apasági szabadságot érintő módosítás átmeneti szabályairól. Eszerint a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbe fogadott gyermeke után a Módosító törvény hatálybalépésétől (azaz 2023. január 1-től) számított két hónapon belül jogosult az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módosító törvény hatálybalépése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadás kata helyett magánszemélyként

Kérdés: Adott egy katás egyéni vállalkozó fodrász tevékenységgel. Az üzlethelyiséget, ahol a tevékenységet végzi, az önkormányzattól bérli egyéni vállalkozó minőségében. Az említett üzlethelyiség egy részét más katás vállalkozóknak bérbe adja. Kataadóalanyként bérbeadási tevékenységet nem végezhet. Lehetséges lenne-e a következő megoldás: Nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe a bérelt üzlethelyiséget?
Részlet a válaszából: […] 16-17. §). Magánszemélyként végzett ilyen tevékenységet be kell jelenteni a 23T101E jelű nyomtatvány A01 lapján. A bejelentést a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell megtenni. Ha ezt elmulasztották, akkor azt célszerű minél előbb pótolni. Fontos, hogy a katás egyéni vállalkozó a magánszemélyként, mint önálló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése

Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
Részlet a válaszából: […] nyilvántartásba kell venni. A készletnyilvántartás mindaddig létezik, amíg a készlet megvan, amíg nem selejtezték ki. A számviteli előírások következetes alkalmazása esetén a 10 éve meglévő készletnél már értékvesztést is el kellett számolni, amelyet a készlet egyedi nyilvántartó lapjára is rá kellett vezetni. Az egyedi nyilvántartó lapok esetében a megőrzési idő csak a készlet selejtezésével kezdődhet.Törvényi előírás, hogy a mérleg alátámasztására leltárt kell készíteni minden üzleti év mérlegfordulónapjához kapcsolódóan. A leltárnak tételesen kell tartalmaznia az eszközöket-forrásokat. Így a készleteket is, azaz amíg a készlet selejtezésre nem kerül, addig minden évben a leltárba is bekerül.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] Kérdés lehet az, hogy az időszakosan elszámolásra kerülő szolgáltatásnyújtásnál mi a teljesítés időpontja.Az áramszolgáltatóval kötött szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy az időszakonként (például havonta) elszámolásra kerülő áramdíj esetében milyen időpontot tekintenek az adott hónapi szolgáltatásnyújtás kezdő-, illetve befejező napjának. Ez az elszámolási időszak (a kezdő- és befejező napja) bizonyára feltüntetésre került a kérdés szerinti januári számlán is. (Ha nincs feltüntetve, akkor az áramszolgáltató megsértette a számviteli törvény előírásait.)A januári áramdíjrészszámlán az elszámolási időszak - feltételezhetően - kezdő időpontja december, befejező időpontja január. (Ha mindkét időpont januári, akkor az a számla többszörösen szabálytalan.)Tekintettel arra, hogy alapvető követelmény, a szolgáltatásnyújtást is a teljesítés időszakára kell elszámolni. A vállalati számlarendben kell rögzíteni, hogy a szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén a számla szerinti ellenértéket a szolgáltatásnyújtás kezdőnapjával vagy befejező napjával könyvelik teljes összegében (az áfát is, függetlenül attól,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt épülettel kapcsolatos költségek

Kérdés: Cégünk vásárolt egy épületet, amely még nincs üzembe helyezve. A következő költségek merültek fel: kisebb javításhoz anyag, áramdíj, gázdíj, szemétszállítás, rovarirtás, biztosítási díj, építményadó, festés, egy gondnok megbízási díja, riasztó kiépítése. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni? (Üzembe helyezés után bérbe lesz adva az épület.)
Részlet a válaszából: […] §-ában foglaltak figyelembevétele mellett az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz (itt az épülethez) egyedileg hozzákapcsolható tételek is.Használt épület beszerzése esetén az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek jellemzően az üzembe helyezésig elvégzett karbantartási munkák számlázott, illetve közvetlen költségei, az üzembe helyezésig fizetett biztosítási díj.A kérdésben felmerült tételek többsége egyértelműen az épület használatával függ össze (akkor is, ha az üzembe helyezés még nem történt meg.) Így a felmerüléskor az eredményt terhelő költségként kell elszámolni az áramdíjat, a gázdíjat, a szemétszállítás, a rovarirtás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus számlák kontírozása

Kérdés: Társaságunk egyre több beérkező szállítói számlát kap elektronikusan, amelyek elektronikus formában vannak tárolva, illetve kinyomtatott állapotban a postai úton érkezett számlákkal együtt a teljesítésüket alátámasztó dokumentumokkal (teljesítésigazolás, szállítólevél, cmr stb.) ellátva, papíralapon lefűzve egy dossziéban. Ezek a lefűzött bizonylatok könyvelési bizonylatszámokat kapnak, melyeket a könyvelőprogram, integrált vállalatirányítási rendszer ad a számla, bizonylat könyvelésekor. Kötelező-e a könyvelést alátámasztó bizonylatokat - legyen az kimenő számla, beérkező számla, bankkivonat, számviteli bizonylat stb. - kontírozni az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján? Elegendő-e a bizonylatokat ellátni a könyvelési bizonylatszámmal, amit a program ad, és egyértelműen azonosítja, hogy az adott bizonylat milyen főkönyvi számlákra lett könyvelve az Szt. 167. §-ának (7) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] könyvelőprogram is kontírozhat, ha azt erre alkalmassá tették. Jellemzően bizonylatonként a gazdasági esemény könyvelése más-más számlákat érint (például a bejövő számlánál is, a kimenő számlánál is legalább három főkönyvi számla érintett, és többségében a három főkönyvi számlából legalább egy más, mint az előtte lévő volt).A könyvviteli számlákra történő hivatkozás, tehát a kontírozás - törvényi - követelmény, hogy az adott bizonylat tényleges könyvelését utólag is ellenőrizni lehessen, az adott főkönyvi számlán szerepel-e. (Az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozásnak tehát nemcsak a bizonylatok megőrzését biztosító dosszién kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Cégautóadó alóli mentesség

Kérdés: Autókereskedő kft. - amely személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozónak minősül - megvásárolja az új személygépkocsit az importőrtől, forgalomba helyezi, megfizeti a kötelező gépjárműadót, majd 60 nap után kivonja a forgalomból, és a Közösségen belül "nullkilométeresen" értékesíti. Ez alatt a 60 nap alatt az autó az autókereskedő telephelyén áll, ezt a 60 napot adminisztrációs előírások miatt kell megvárni, az autókereskedő kft. már a vásárlás pillanatában tudja, hogy exportra fogja eladni az autót állandó partnereinek. A forgalomba helyezés az importőri előírások betartása miatt kötelező. Meg kell-e fizetni a cégautóadót ezekre az autókra?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség keletkezésének időpontját rögzíti. Ezen előírások alapján egyértelműen fennáll a cégautóadó-fizetési kötelezettség.A hivatkozott törvénynek azonban van egy 17/D. §-a is, amely az adómentességről rendelkezik. Ezen paragrafus c) pontja szerint: mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be. Tehát a kérdés szerinti esetben a cégautóadót nem kell megfizetni. (A gépjárműadót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Tévesen kibocsátott áfamentes számlák

Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] tekintet alá eső okirattal kell helyesbítenie. Az egyéni vállalkozó akkor jár el helyesen, ha a helyesbítő számlákon az eredetileg áfa felszámítása nélkül kiszámlázott nettó ellenértékre mint adóalapra számítja fel a 27 százalékos mértékű áfát, valamint ezt az összeget fizeti be az adóhatóság felé (függetlenül attól, hogy ezt az áfakülönbözetet lehetősége van-e utólagosan megtéríttetni a partnereivel). (Kéziratzárás: 2023. 02. 28.)   Kiegészítés (közzétéve – 2023.03.23.) A 9122. számú kérdésre adott válaszunkat az adóhatósági és az irányadó európai bírósági gyakorlatot is megvizsgálva, az alábbiakkal egészítjük ki: Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a többletként megfizetendő adó az eredeti vevőtől nem hajtható be. Ilyen eset például, amikor az ügyletről csak nyugta került kiállításra, ezáltal a vevő személye nem ismert, vagy a vevő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:

Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] vagy csak minimális - a követelés összegét nem fedező - haszonnal jár. A követelésbehajtó írásbeli nyilatkozata alapján döntsön az ügyvezetés (nem elegendő a szóbeli egyeztetés) a követelés leírásáról, kivezetéséről ("kikönyvelés" nincsen). Az ügyvezetés döntése is írásba legyen foglalva.A követelésbehajtó - fentiek szerinti - írásbeli nyilatkozata alapján az ügyvezetés az adott követelést az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának e) alpontja alapján minősítse behajthatatlan követelésnek. Ezen bizonylat alapján az adott követelés kivezethető, mint behajthatatlan követelést az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 8691 - K 316).A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4